Mivel a török-tatár csapatok feldúlták a gyulafehérvári fejedelmi palotát, Apafi udvarával hol itt, hol pedig Fogarason tartózkodott. A reneszánsz kastélyt Apafi (III.) Gergely dobokai főispán, Fráter György udvarmestere építtette 1552-67 között. (Erről emlékszik meg a keleti szárny egyik díszes, kőkeretes ajtaja fölötti, Apafi-címeres felirat.) Nyugati szárnyának építtetője valószínűleg maga Apafi fejedelem lehetett a XVII. század végén. Az 1681 körüli leírásokból egy szögletes udvart közrezáró, négy saroktornyos várkastély képe bontakozik ki, melyet kívülről vizesárok övezett. Ehhez délről egy - szintén lőréses kőfallal körülvett - gazdasági udvar csatlakozott. A kastély szárnyai nem egységes terv szerint épültek, így sohasem alkottak szerves egységet. Az északi és keleti, kétszintes szárny földszintjén a mindennapi élethez, ellátáshoz szükséges helyiségek sorakoztak (pl. konyha, sütőház, mosóház, stb.) míg az emeleten a fejedelem reprezentatív helyiségei, fogadóterme, ebédlő palotája, stb. kaptak helyet. A kastélyhoz gondozott gyümölcsös és virágos kert csatlakozott. A kastély a XVIII. századra vesztett jelentőségéből. Barokk kori átépítése során kapta ma is álló manzárd tetejét és ugyanekkor készült az udvari homlokzat íves árkádsora is. A déli épületszárny, amelyen az udvarra nyíló kapu volt található, és amely fölé egykor óratorony emelkedett, mára elpusztult.

Az épületben a XIX. századtól hivatalok (bíróság, ügyészség, börtön, levéltár) és iskola is működött. Felújítása jelenleg is folyamatban van. Néhány helyiségében a helyi örmény közösség múltját bemutató kis múzeum kapott helyet.