A kastélyt 1904-ben a másik, a bécsi Keleti Múzeumot megalapító Ödön öccsének unokája, Zichy Ödön (1874-1967) alakította át vadászkastéllyá. Ő 1907-ben vette el Bethlen Gabriellát (Bethlen Farkas Erdély kancellárjának leszármazottja). Az első világháború után, 1918-ban arra kényszerültek, hogy a kastélyt eladják. Az új tulajdonos a kőolajkitermelésben is érdekelt Gheorghe Mateescu havasalföldi bojár, akit igen hamar megszeretett a település lakossága. Iskolát épített, földet adott templom építésére és nem maradtak el az ajándékok a feldíszített közös karácsonyfa alól sem. Nekik köszönhető, hogy a kastély berendezése sértetlen maradt. 1947-ig még megvolt az eredeti berendezése és a lovagterem. Mateescu egyik fia leukémiában halt meg, a második pedig röviddel azután, hogy hazatért a szibériai hadifogságból. Mateescu maga pedig 1952-ben. A kastélyt miután államosították, kiürítették, bútorait széthordták, 1950-től tüdőszanatóriumot rendeztek be benne, amely 2006 őszéig működött. A külső falakon még látszanak a családi címerek.

A kastély jobb oldalán díszes emeletes bástyatorony látható. A toronyba vezető csigalépcső bejárata felett olvasható az 1904-es évszám. A kastélyt gyönyörű park övezi. A bojár vagyonának örököse második felesége volt, aki unokájára hagyta a hatalmas vagyont. Csakhogy a vagyonért már a bojár családja is harcol. 2012-ben még nem dőlt el ki és mennyit örököl.