A legnagyobb építkezést a XVII. század első felében végezték, akkor alakították át az épületet reneszánsz stílusúvá. Építtetője Lázár István Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája volt, aki az Erdélyben meghonosodott új divat szellemében újíttatta fel a kastélyállt. 1629-1631 között készült el a majdnem szabályos téglalap alakú, 100x75 méteres védőöv, a homlokzati oldalon pártázatos oromdíszekkel, ugyanakkor készültek a főhomlokzat olaszbástyás saroktornyai. Mindkét bástyán címert, feliratot, dátumot is elhelyeztek, ott olvasható az építkezést befejező 1632-es évszám is. Az udvarban a magas falak mentén az egykori gazdasági épületek álltak, konyha, kemence, cselédlakás, katonai lakás, kút, kovácsműhely, istálló. A XVII. század második felében készült el a Veres-torony. A Rákóczi-szabadságharc idején az épületegyüttes egy része a védőfalak mentén húzódó díszlépcsős, loggiás késő reneszánsz udvarház elpusztult amelyet a későbbiekben felfújtattak. 1748-ban a kastély újabb tűz áldozatává vált, a felújítások során az épületnek csak egy részét javíttatták ki. 1853-ig a kastélyban Lázár Zsigmond és felesége lakott. 1872-ben a kastélyt újból tűz pusztította, de akkor már használaton kívül állt. A birtok utolsó tulajdonosai gr. Lázár Jenő (1845-1900) és borsodi Bors Ludmilla Emanuela Rudolfien két leánya: Eleonóra (1871-1952) és Margit (1872-1954) voltak. Az elhagyatott, és romos várkastélyt 1970-ben részben restaurálták, de ezek a munkálatok rövidesen félbeszakadtak. 1974 óta a kastélyban alkotótáborokat rendeznek, az ott készült képzőművészeti alkotások egy részét az újjáépített Tanácsteremben állítják ki. A helyreállítást az1980-as évek elején ismét megkezdték, a már felújított bástyákban múzeumot rendeztek be.

A XVII. századi erdélyi építészet egyik legszebb alkotása, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély pártázatos reneszánsz épület Székelyföld legvonzóbb főúri hajléka volt. Boltíves előszobájában 1532-ből származó gót betűs felirat olvasható Cristus Maria 1532. A nagy területet elfoglaló várkastély a hegy lejtőjén, négyszög alakban épült, szögletein egy-egy négyszögű bástyával, a déli falának közepén kiugró emeletes, kapubástyának is nevezett boltíves bejárattal. A bejárat két oldalát pártázatos díszesen tagolt, fülkés díszítésű, reneszánsz ízlésű fal köti össze a sarokbástyákkal. A falakat és a két bástyát azonos színnel festett falképek díszítették, melyek azonban ma már csak nyomaikban figyelhetők meg. 1629-1631 között készült el a majdnem szabályos téglalap alakú, 100x75 méteres védőöv, a homlokzati oldalon pártázatos oromdíszekkel, és a főhomlokzat olaszbástyás saroktornyai. A két sarokbástya alsó szintjén lőrések vannak, az emeleten lőrések és szuroköntők váltakoznak. Az első emeleti részen nagyméretű, háromszögű oromzattal készült ablakok találhatók. A délnyugati bástya építési dátuma 1631, felirata: IHS. Az építkezésnél felhasználták a szárhegyi fehér márványt, a festésénél pedig a falu határában található vörös földet. A kúria kastéllyá épülése tehát a XVII. század első felében történt. 1632-ben fejeződött be. A Veres-torony egy későbbi, a XVII. század második feléből származó építkezés eredménye. A védőfalak mentén a belső részen egy díszlépcsős, loggiás késő reneszánsz udvarház állt. Az épület ezen részét a Rákóczi-szabadságharc idején a császári seregek felgyújtották. A későbbiekben Lázár Ferenc újjáépítette, kétmenetessé alakíttatta át a kapuépületet. Az északi homlokzathoz egy barokk lakószárnyat csatoltak. 1748-ban történt újabb tüzeset következtében megrongálódott kastélyt csak részben javíttatták ki. Az Asszonyok háza a délkeleti, hétszögű torony előtti részen, a déli falszakasz mentén található. A központi épület keleti oldalán lévő Tanácsterem, egy XX. századi újjáépítés alkalmával készült, amelyet egy XVII. századi rekonstruált kazettás mennyezettel egészítettek ki és faragott bútorokkal rendezték be.

Tulajdonviszony: A kastélyban a közelmúltig Hargita Megye Tanácsának egyik alintézménye, a Szárhegyi Kulturális és Művészeti Központ működött. 2014. januárja óta az örökösök közti jogvita miatt "átmenetileg" lakat került az épületre, azóta nem látogatható.