Mikó-kastély, Oltszem
  • Műemlékvédelmi kód:
  • CV-II-m-A-13242
  • cím:
  • Oltszem (Olteni), 95. sz.
  • datálás:
  • tulajdonforma:
  • köztulajdon

A kastélyt belső díszítése, az egységes ikonográfiái, valamint a jól megőrződött falkép-sorozatok teszik a Székelyföldön egyedülállóvá. A falképek két csoportba sorolhatók, a háborús ihletésű képek „a zordon vadság" jegyében készültek, a másik csoport képei a béke szigetét idézik, a „nyíltságot" és „barátságot" illusztrálják.

Az 1827-ben épült Mikó-kastély a falu északi végében egy szabályszerű magaslaton fekszik. Két előudvarát várszerű, magas falak veszik körül. Az előudvarok mögött, az Olt jobb oldalán található, a reneszánsz stílusban épült kastély, melynek homlokzatán a következő olvasható:

Zordon vadság végeztébe
A nyiltságnak kezdetébe
Övéinek emelte
Barátságnak szentelte
Hidvégi Gróf Mikó Miklós.
MDCCCXXVII

A napjainkban látható műemléképület helyén egykor a Mikó család 18. századi udvarháza állott, melynek alapfalait az 1970-es években tárták fel. A régészeti feltárás igazolta, hogy az épületegyüttes az egykor itt álló római castrum falaira épült. A hagyomány szerint a kastélyt a közeli Herecz vár falainak elbontásából származó kövek felhasználásával építették, 1827-ben, (VI.) gróf Mikó Miklós megbízásából. Az építkezési munkálatok dátumát, valamint a megrendelő főúr emlékét kőtábla őrzi az oszlopos előcsarnokban, a főbejárat fölött. Az 1840-es években, az építkezési munkálatok befejezése után a szobákat falképekkel díszítették, melyet a hagyomány szerint Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester készített.

A 19-20. század fordulóján a kastélyban nagyobb átalakítási és modernizálási munkálatokat végeztek. A belső dekoráció értékes része a vadászterem historizáló faburkolata, beépített szekrényei és ajtókeretei, amelyek a kor rangos bútorművészeti emlékei. A kastélyt egykor díszes park övezhette, ezt igazolja a keleti, lejtős oldalon még ma is álló épület. Mikó Miklós halála után a kastély Eszter lánya házassága révén a zabolai Mikes grófok tulajdonába került. A Mikes család birtokába jutott épületet kényelmessé, lakályossá tették, akkor alakították ki a fürdőszobákat és fűtésrendszert, ugyanekkor készülhetett a park fürdőmedencéje is. Az első világháború után a kastélyt egy brassói szász kereskedő, Emil Schmutzler vásárolta meg, akinek leszármazottai és örökösei, a Németországban élő Ingeborg Pildner von Steiburg és Georg Emil Schmutzler visszaigényelték a birtokot.

A 19. század első felében divatos klasszicista stílusban épült oltszemi Mikó-kastély, szimmetrikus homlokzatú, oszlopos előcsarnokú műemléképület. A földszintes, alápincézett, kétmenetes épület fölé háromszögű oromzatú padlásablakokkal megvilágított manzárdtető magasodik. A főhomlokzaton dór fejezetes pilaszterekkel elválasztott, 5-5 egyenes záródású ablak fogja közre a faoszlopos portikuszt, melynek szélső oszlopközeit kovácsoltvas rács zárja. Az épület középső részén található a nagyterem, két oldalán pedig, kétmenetesen sorakoznak a többi helyiségek. Bugár Mészáros Károly szerint az oltszemi birtok ura, Mikó Miklós kastélya tervezésekor a párizsi Elysée palotát - Napóleon hajdani rezidenciáját vette mintának, ennek földszintes erdélyi mását építette meg saját birtokán.

A kastélyt belső díszítése, az egységes ikonográfiái, valamint a jól megőrződött falkép-sorozatok teszik a Székelyföldön egyedülállóvá. A falképek két csoportba sorolhatók, a háborús ihletésű képek „a zordon vadság" jegyében készültek, a másik csoport képei a béke szigetét idézik, a „nyíltságot" és „barátságot" illusztrálják. A nagyterem falképei a társasági élet egyes jeleneteit ábrázolják, a napóleoni háborút idéző képek a férfi lakosztály falait díszítik, a női lakosztályban egy európai utazás emlékképeit örökíttették meg. Az 1840-es években készült falképek a hagyomány szerint Bodor Péter marosvásárhelyi ezermester munkái. A kastély belső dekorációjának értékes része a vadászterem historizáló faburkolata, beépített szekrényei és ajtókeretei, amelyek modernizálási munkák alkalmával készültek, és a kor rangos bútorművészeti emlékei. Az épület déli részében eredeti állapotában maradt meg az intarziás parketta és ugyanott még két eredeti színes mázas csempekályha is látható.

Tulajdonviszony: magántulajdon. Sepsibodok önkormányzata és Kovászna Megye Tanácsa 2014-ben vásárolta meg a tulajdonosoktól.

 

Hogyan juthat ide?