A kastély eredetileg a 18. század elején épült, azonban erről az épületről nem sok adat maradt. A 19. században átalakították, és ma is ebben a formájában található. A földszintes épület, amelynek legmeghatározóbb eleme a főhomlokzat központi részén rizalitszerűen kiugró, zárt, háromtengelyes főbejárat. A négy pilaszter közé helyezve találjuk a két, hatalmas, félköríves ablakot, közöttük pedig a bejárati ajtót. Az egész épületrészt timpanon koronázza. Az épület két sarkán egy-egy szabályos négyszög alaprajzú, előugró, bástyaszerű épület zárja le. Mindkét homlokzati oldalán két ablak található.

Az államosítás után községházaként működött, a rendszerváltás után Száitz-Jósika Imre igényelte és kapta vissza.