A XVIII. és XIX. században jelentős mértékben átépített, barokk és klasszicista stílusjegyeket egyaránt felmutató épület falai többségében még állnak, de a födémek már javarészt beomlottak. A nyugat-kelet tájolású, nyújtott téglalap alaprajzú, egyszintes lakószárny keleti sarkain egy-egy négyszögletes sarokbástya ugrik ki a fal síkjából. Ezt a XVII. és a XVIII. században, Szilvási Boldizsár és a Toldi család birtoklása idején alakították ki. Az ellenkező oldalon – nyugat felé – találjuk a kastély két szárnyépületét. Az északi szárny végéhez épített, támpilléres gótikus kápolna ablakai csúcsívesek, boltozott mennyezete mára elpusztult. Bejárati szárkövén Gálfi János felirat betűzhető ki. Szentélyében néhány helyen freskómaradványokat is felfedezhetünk. A rövidebb déli épületszárny csatlakozása közelében van kialakítva a főépület boltíves főkapuja. A mellette lévő földszinti helyiség födémgerendájába egy 1669-ből származó építési feliratot véstek.

A várkastély területének jelentős részén magas bozót burjánzik, udvara mezőgazdasági művelés alatt áll.