A XV. század második felében élt Báthori Miklós alapította a család somlyói ágát, mivel anyja révén több birtokot örökölt a Bánffiaktól Kraszna és Kolozs vármegyékben. A Várhegyen álló vár a XV. század második felére már valószínűleg elhagyott - utolsó említése 1435-ből származik - ezért lehetett szüksége Miklósnak egy új lakóhely kialakítására. Így építhette Somlyó mezőváros közepén a számára rezidenciaként szolgáló nemesi kúriát, amely a ma romosan álló kastély elődje volt. A városban álló kúriáról csak 1520-ból van írásos említés. A XVI. század második felében megerősítik, mivel 1567-től már castellum-ként említik a források. Az erődített kastély reneszánsz átépítése - amelyből a ma is fennálló részletek származnak – Báthori István fejedelem és lengyel király azonos nevű unkaöccséhez fűződik. 1582-től kezdve rendel ifj. Báthori István kőműveseket és téglavetőket Kolozsvárról Somlyóra, illetve 1592-ben szállíttat ide kolozsvári kőfaragók által készített ablak-, ajtó- és kandalló kereteket. A kapuzat ma már olvashatatlan felirata is az 1592-es évszámot tartalmazta, a Báthori és a Bebek címer fölött. 1594-ben Zsigmond hűtlenséggel vádolja unokatestvérét és elkobozza birtokát, így a kastély a fiskus (államkincstár) kezelésébe kerül. A család csak Báthori András rövid fejedelemsége alatt kapja vissza a somlyói uradalmat: ifj. Báthori István gyermeke, András és felesége, Anna lakják a kastélyt. Somlyó nem nyer komoly hadászati jelentőséget, Várad 1690-ben történt visszafoglalása után még területbiztosító szerepét is elveszíti. A lakóját és funkcióját is elvesztett várkastély állapota fokozatosan romlik, és a kuruc-labanc harcok csak gyorsítják pusztulását. A várárkot a XIX. század végén parcellázták föl és ekkor a külső vár nagy részét is beépítették.

A város közepén található kastély északi oldalából ma csak a külső vár kapubejárata és egy ehhez csatlakozó hosszabb falszakasz áll. A déli oldalon a belső palotaépületből két hengeres torony, illetve a külső vár két négyszögű bástyája maradt fenn. A kastély nagymértékű pusztulása miatt a Báthori István építette reneszánsz kastélyról csak egy 1687-ben készült felmérés alapján, illetve az épület inventáriumai alapján lehet képet nyerni. Az ezt megelőző fázisról még ennél is kevesebb adat áll rendelkezésre: a korlátozott méretű mentő ásatások ilyen szempontból nem bizonyultak eredményesnek.