Az épület tervezője valószínűleg Giacomo Resti, a fejedelem építésze volt. A mintegy 75x70 m alapterületű, négyszögletes főúri kastély építését valószínűleg a XVII. század harmincas éveiben fejezték be. Az első írásos dokumentum, mely igazolja a vár létezését, egy 1631-ből származó deliberátum. Mikó Bethlen Gábortól kapta ajándékba a „szeredai fejedelmi jószágot” és egyben engedélyt a vár felépítésére, de halála után közvetlenül (1635) fiát, Józsefet azért fogta perbe martonfalvi Pánczélos István és Balázs, mert atyja kárpótlás nélkül sajátította ki földjeiket a vár építésekor. Az örökös korai halála után özvegye, Macskási Ilona másodszor is férjhez ment, s így a vár hosszabb ideig Damokos Tamás csíkszéki főkirálybíró kezében volt. 1661. október 21-én Ali temesvári pasa török és tatár csapatai betörtek Csíkba, a várat elfoglalták és felégették. A vár újjáépítésére 1714-1716 között került sor gróf Steinwille Stephan császári tábornok vezetése alatt, amit a bejárati kapu fölött elhelyezett, kőbevésett felirat is igazol. 1735-ben Johann Conrad von Weiss osztrák mérnökkari ezredes elkészítette a várkastély alaprajzát, mely a vártörténet fontos dokumentuma. Az újjáépített vár köré négy új olaszbástyás külső védőövet terveztek, melynek maradványai ma is láthatók a déli oldalon. Az osztrákok a kastély délnyugati oldalához egy szögletes kis lőporraktárat építettek és a déli bástyát kápolnává alakították át. A kápolnamennyezetet szerény, késő barokk stukkó díszíti, ablakainak gótikus formája későbbi átalakítás eredménye. A bástyák földszinti helyiségeit dongaboltozatok fedik, homlokfalaikon két-két ablaktengely található, főpárkányuk fölött pedig magas és keskeny, négyszögletes lőrések sorakoznak. Az így megerősített vár a Habsburg Birodalom keleti védelmi vonalában játszott szerepet.

1764-ig, a székely határőrség erőszakos megszervezéséig a császári csapatok laktanyája, ettől kezdve 1849-ig az első székely gyalogezred táborkarának székhelye. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején itt volt Gál Sándor hadiszállása. A szabadságharc leverése után is katonai hatóságok birtokolták a várat. 1890-ben a kapubástya oldalához egy-egy épületszárnyat építettek, melyeket 1990-ben bontottak le. Az 1880-as években fokozatosan feltöltötték a vársáncot. Rövid időközöket leszámítva – amikor különböző intézmények és hivatalok működtek a várban – egészen a XX. század közepéig a katonaság használta a várat. 1970-ben, nagyméretű restaurálás után itt kapott helyet az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum.

A vár jelenleg is számos funkciót tölt be: az épületben található a Csíki Székely Múzeum. Az utóbbi években a vár udvarán tartják a minden évben megrendezett Régizene Fesztivált.