A Gyepes-patak (Valea Fânaţelor) mentén, Nagyváradtól 44 km-re fekvő település első okleveles említése 1523-ból származik Halmaghfalwa néven, majd 1692-ben Hagymad-Falua, 1851-ben pedig már Hagymádfalvaként jelenik meg. A Halmágy helynév a magyar halom főnévből alakult -gy képzővel. Dombos helyre utal. Ebből hangtani változással keletkezett a Hagymád- alakváltozat, amelyhez a -falva utótag kapcsolódott. 

A szabadon álló, téglalap alaprajzú épület főhomlokzatán eredetileg félköríves záródású árkádokon nyugvó, mellvédes tornác futott végig, középen két pilléren és két oszlopon nyugvó nyitott, árkádos portikusszal. A főhomlokzat két szélén oldalrizalitok láthatók, a jobboldalin két félköríves, a baloldalin egy kis kerek ablakkal. A mellette levő nagy ablakot befalazták, s egy kis szellőztető ablak maradt belőle. Az egykor nyitott tornác árkádjait beüvegezték, nagyméretű félkörívvel záródó ablakokkal. A bal mellékhomlokzatán levő három félköríves lezárású ablak alsó kétharmadát befalazták. Jobb mellékhomlokzata is átépítésre került: itt két ablak és egy mellékbejárat van. A hátsó homlokzaton hat félköríves záródású ablak található. Az egykor csinos úrilak műemlékileg értékelhetetlen az átalakítások miatt.