Paget-kúria, Aranyosgyéres
  • Műemlékvédelmi kód:
  • CJ-II-m-B-07553
  • cím:
  • Aranyosgyéres (Câmpia Turzii)
  • datálás:
  • tulajdonforma:
  • köztulajdon

A Paget-kastély egy hatalmas, szabálytalan alaprajzú, ma már dísztelen épület. A kastély minden része puritán szellemben készült, kevés díszítőelemét, mint például a főhomlokzaton elhelyezett kettős családi címert, évtizedekkel ezelőtt eltávolították.

Az Angliából érkezett Paget János (1808-1892) 1840-ben telepedett le Aranyosgyéresen, ahol rögtön nekifogott udvarháza felépítésének. Paget az 1830-as években Itáliában ismerte meg Wesselényi Polixénát, aki akkor br. Bánffy László (1795-1839) felesége volt, és ez a nő volt az, aki miatt Erdélybe jött, és akit aztán 1842-ben el is vett feleségül.

Paget mintagazdaságot hozott létre a kisvárosban, birtoka hamarosan a mezőgazdasági újítások fellegvára lett. Új gazdasági rendet vezetett be: fásított, új, külföldi gyümölcs- és szőlőfajtákat honosított meg, mezőgazdasági gépeket és állatokat hozatott Angliából, fajlovakat tenyésztett. A kastély mellet voltak gazdasági épületei, és létrehoztt egy szép, halastóval ellátott parkot is. 1848-ban a román felkelők kastélyát kifosztották, könyveit a tóba dobták. Feldúlt birtokára csak 1855-ben, az angol kormány segítségével tudott visszatérni, majd feleségével nekiláttak ismét elindítani a gazdaságot. Ezt követően komolyabban kezdett foglalkozni a borászattal, és ő lett az erdélyi szőlőművelés és korszerűsítés egyik legjelentősebb alakja. Az aranyosgyéresi, aranyosegerbegyi és csányi határban főleg bourdeaux-i szőlőfajtákat termesztett.

A Paget-kastély egy hatalmas, szabálytalan alaprajzú, ma már dísztelen épület. Központi eleme háromemeletes, robusztus négyszögű torony, amelynek legfelső emeletén egykor a fő- és kerti homlokzat felé két-két, a másik oldalakon pedig egy-egy félköríves ablak volt. A toronyhoz mindkét irányban emeletes épületrészek csatlakoznak, a baloldali nagyobb, L alakú szárny enyhén magasabb. A kastély minden része puritán szellemben készült, kevés díszítőelemét, mint a főhomlokzaton elhelyezett kettős családi címert, évtizedekkel ezelőtt eltávolították. A kastélyt Paget János unokája örökölte, mivel fiai addigra elhunytak. Paget Ilona (1862-1932) előbb széki gr. Teleki Lászlóhoz (1864-1949) ment feleségül, de 1889-ben elváltak, így Ilona 1901-ben hadadi br. Wesselényi (VI.) Miklós (1869-1921) felesége lett. Egyetlen lányuk született, Erzsébet (1902-1976), aki maksai Máriaffy (V.) Lajos (1894-1971) felesége lett, ők Ausztriába vándoroltak ki.

Paget Ilona az egész birtokot a Magyar Földművelési Minisztériumnak ajándékozta 1913-ban, ekkor gazdasági székhely lett, ezt a szerepet Trianon után is betöltötte, de a román állam egy fiúárvaházat is berendezett a birtokon. 1929-1958 között kísérleti gazdasági állomás volt, majd a Gyerekek Palotája lett. Jelenleg az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium tulajdona, és a helyi Gyermekek Klubja használja.

 

Hogyan juthat ide?