• A kastély XIX. századi tulajdonosa, Dániel Mihály a feltételezések szerint az örmény származású szamosújvárnémeti Dániel család leszármazottja volt. Az államosítás után az épületegyüttes a szászbogácsi állami gazdaság farmjaként működött, majd a rendszerváltást követően, a szokásos herce-hurca után a Dánielek örököse visszakapta, majd egy szász testvérpárnak adta el, akik a főépületbe vendégházat, a melléképületekbe pedig vendéglőt és borpincét hoztak létre.

  • A kúriát körülbelül a kiegyezésig lakták a Bánffyak, majd egy Wilburg Aladár nevű ezredes tulajdonába került. Aztán volt itt bíróság, polgármesteri hivatal, községháza, kollektíva is, de egy ideje már nem használja senki.

  • A kastélyt 1545-ben Bogáti Gáspár építtette reneszánsz stílusban, zárt négyszögű, olaszbástyás alaprajzzal. Akkoriban Erdély egyik legkényelmesebb várkastélya volt, külső erődfalakkal és vizes árokkal.

  • A klasszicista stílusú kastély a település fő utcáján áll, három egyszintes épületből áll. A két szélső rész téglalap alaprajzú, a központi rész hossztengelyében, az utca felől rizalit található, a kert felé portikusszal néz.

  • Nagykomlóson áll San Marco hercegné kastélya, melyet 1848 előtt Nákó János építtetett. Az utcával párhuzamos tengelyű, két épület téglalap alaprajzú, kontyolt tetős, eklektikus, az alapzat kőből, a falazat téglából készült. Díszes, kovácsoltvas a kapuja, amelynek kőkeretén a családi címerek láthatók.

  • A hadadi kastély a XVIII. század hatvanas éveiben, a barokk előretörésének abban a szakaszában kezdett épülni, mikor a hajdan fenntartással fogadott új stílus Erdély minden részén megotthonosodott. A század második felében a gazdasági és politikai élet viszonylagos konszolidálásával Erdély szerte lázas építőtevékenység bontakozott ki a diadalmaskodó barokk elvei szerint és részletformáinak alkalmazásával.

  • 1554–1557-ben építette fel kőből Castaldo császári hadvezér. 1618-ban tűz rongálta meg, de 1625–1630-ban kibővítve újjáépítették és ezt a formáját őrzi máig. A négyszög alaprajzú erőd sarkaira négy olaszbástyát építettek, tornyokkal erősítették, egyetlen kapuját felvonóhíd segítségével tudták lezárni (a mai kapu nem az eredeti, hanem 1817-ben készült). Ekkor fúrták 81 méter mély kútját is.

  • Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély késő barokk stílusban épült, amely emeletes kiképzésével, zárt tömegével inkább városi palotára emlékeztet mint vidéki kastélyra. A műemléképület az 1807-1809-es évek alatt végzett átépítési munkálatok folyamán nyerte el a mai formáját.