A kúria egészen a ’90-es évek elejéig a Forró család tulajdonában állt, ekkor vásárolta meg tőlük a holland Sieste van der Laan. Az új tulajdonos az épület kutatásával Tüdős S. Kingát bízta meg, illetve felújítását is tervbe vette. A kutatás során az ebédlő bejárata feletti, töredékes szöveg stilisztikai elemzéséből lett megállapítva, hogy a XVIII. században épült.
Az épület több átalakításon esett át, az első nagyobb a XIX. századra tehető, a Babós Rozália és Forró Farkas házasságát követő időszakra. A kúria építéstörténetének további feltárásához még kutatásokra van szükség. Az épület a mesterségesen duzzasztott Besenyői-tó partján helyezkedik el, szimpla téglalap alaprajzú, duplatetejű, klasszicista díszítésű. A homlokzatán vakolatdíszek láthatóak: az eresz mentén futó párkány, az ablakok keretezése és a sarkok kváderkő falazást utánzó vakolatdíszei. A telket egykor falazott kőkerítés vette körbe, ennek ma csak egyes részei és nyomai láthatóak. A bejárat elé utólag építettek tornácot, a hátsó részen is húzódott egy, azonban erre már csak következtetni lehet. A kúria kétsoros elrendezésű, az udvar felől a központi ebédlőt egy-egy szoba fogja közre, a hátsó soron pedig több átalakítás után jelenleg a konyha, kamra és a hátsó bejárat helyezkedik el.