A kastélyt a XIX. század utolsó évtizedeiben br. Huszár (III.) Károly alakítgatta, ekkor keletkeztek a romantikus részletek, köztük a lépcsőház historizáló ablaka, és a kastélyudvart díszítő eklektikus szökőkút. Az emeleti nagyterem remek asztalosmunkájú, festett kazettás mennyezete a kastély urának kézügyességét dicséri. Valószínűleg ugyanekkor, a század végén készülhetett az előcsarnokot díszítő, reprezentatív kandalló is. A kastélyban 32 szoba volt, az emeleten voltak a vendégszobák, a könyvtár, a nagy szalon, a kápolna és az ebédlő, a földszinten a családtagok és a nevelők szobái, valamint a komornyik családjának lakhelye. A kastély mellett található egy nagyon átépített, emletes barokk melléképület és egy boltíves lóistálló, mindkettő Huszár Boér József építkezése lehet a XVIII. századból.

A kastély körüli, 30 holdas parkban három tó is volt, szigettel, hattyúkkal, grottával, egzotikus növényekkel, szökőkúttal és szobrokkal. A két világháború között virágházat is fenntartott a család. Az államosítás után a park értékes fáiból tüzifa lett, a kastélyban és a melléképületekben termelőszövetkezeti iroda, majd fogyatékos gyerekek iskolája működött. A család visszakapta a romossá vált épületet, és értékesíteni szeretné.