Az uzoni birtok már a XV. században a Béldiek tulajdona volt, ebben a században udvarházat építtettek rá. A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa gr. Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. 1949 után az épületet az állami gazdaság, majd különböző vállalatok használták. A kastélyt a család visszaigényelte, és 2004-ben vissza is kapta.

A XVIII. század közepén épült, az épületet gr. Béldi (IV.) Ferenc (1872-1942) feleségétől, gr. Mikes Rozáliától (1868-1962) államosították. Az államosítás után a kastélynak különféle rendeltetései voltak: előbb leányjavítóintézet, majd 1965 után a szomszédos Mikes-kastélyban létrehozott mezőgazdasági líceum étkezdéje működött ott.

A gyekei birtok a XIX. század második felében, gr. Béldi Ákos, Kolozs megye főispánja révén került a család birtokába. A kastély 1880-ban épült neoklasszikus stílusban, a 17x11 méteres, téglalap alaprajzú, kétszintes épület főhomlokzatán egy kovácsoltvas mellvédes terasz épült, amely négy vaskos, dór stílusú oszlopon nyugszik.

A zsibói tölgyfaerdőben csinos kastély rejtőzik. A telket báró Wesselényi Béla ajándékozta gróf Béldy Kálmánhoz férjhez ment Pálma lányának. A csodálatos környezetben lévő kastélyt a Béldy család építette fel a fiataloknak 1903-ban.

A kúria kezdeti épülete egy derékszögű terv szerint épült, két hosszanti boltozatmezővel. A klasszikus stílusú épület déli homlokfalát a főbejárat előtti nyomókeretes oszlopos folyosó osztja fel. A bejárat egy tekintélyes faragott kőtömb lépcsőből áll. Ma a kúria és a melléképületei is luxushotelnek adnak helyet.

A Sándorhomokon található Berenczei Kováts kúria 1862-ben épült Ybl Miklós tervei alapján. Az udvarba belépve a kúria előtti parkon áthaladva szinte megelevenedik előttünk a múlt, ahogy az épület körvonalai előtűnnek a fák mögül. A kúriához köthető egy híres személyiség, Berenczei Kováts Lajos, aki 1812-ben Sándorhomokon született, közgazdász, publicista, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő, Széchenyi közlekedési államtitkára és jó barátja volt. 

Bernády György marosvásárhelyi polgármester által 1930-ban emeltetett, díszes épület. A nagy telek utcára nyíló bejárata székely kapuval díszített. A telken belül, erősen hátrahúzva áll a kő alapra emelt, egyemeletes fa villaépület. Az egykori Monarchia fürdőhelyeinek villaépítkezéseiről jól ismert stílusjegyeket alkalmazó épület sarkait csúcsos sisakú tornyok díszítik. Fő látványosságainak egyike továbbá az épület négy szárnyú főbejárata, nagy kapujának gazdag színes üvegdíszítése. 

A kúria a töredékesen megmaradt kőkerítés mögött helyezkedik el, empire stílusú, kőből és téglából épült. Cseréppel fedett, a tetőszerkezete az ácsmesterség remekműveinek egyik példája. Az egyharmada alatt boltíves pince található, ezen kívül roppant impozáns a hat pilléren nyugvó, délkeletre tekintő árkádos tornáca.

Az érmihályfalvi Bernáth család a 19. század elején építette a manzárdtetős, klasszicizáló barokk kastélyt. A Bujanovics család az 1850-es években szerezte meg a birtokot és az udvarházat, majd a második világháború után a katonasághoz került, végül 1968-tól a kisváros egészségügyi intézménye költözött bele. Ekkor épült rá az emelet, amely megváltoztatta az épület jellegét. 

A kastély klasszicista stílusban épült, az épület egy régi kocsifelhajtó mögött húzódik. Szimmetrikus és meglehetősen puritán kialakítású főhomlokzatát a négy egyszerű, négyzetes oszlopon nyugvó timpanon határozza meg, koronázó párkánya rovátkás díszítésű, és ez tulajdonképpen az épület egyetlen dekoratív eleme.

Az árokaljai birtok egy 16,5 hektáros területen fekszik, ami magába foglal 3 épületet és egy arborétumot, amiben több mint 150 helyi és exotikus növényfaj található. A kastély főépületét körülbelül 150 éve építették, és ez az egyetlen mór-bizánczi stílusú kastély Erdélyben.

A kastélyt Bethlen Miklós építtette 1667-1683 között. Hajdanán két kőfal, 5 bástya és vizesárok védelmezte. 1719-ben itt kötött házasságot Bethlen Miklós Ágnes leánya báró Kemény Zsigmonddal. 1856-ben a kastély a Bethlen családtól a Bruckenthal család birtokába jutott. A báró rendbehozatta, majd mezőgazdasági iskolát nyitott benne.

Bethlen Lajos kastélya és a körülötte kialakított park mindössze korabeli leírásokból és rajzokról ismert, ugyanis a sorozatos pusztítások miatt jelenleg csak az egykor a kerthez tartozó kripta látható.

A kastély építtetője, gr. Bethlen Pál (1851–1935), id. Bethlen Pál (1798–1859) és gr. Bethlen Mária (1827–1876) fia, aki tanulmányai befejezése után hosszabb külföldi utat tett, majd 5 évig katonáskodott. Az 1870-es évek végén hazaköltözött bethleni birtokára. Első felesége gr. Rhédey Gabriella (1861–1883) volt, akitől a tragikus sorsú Ida nevű lánya (1880–1895) született. Bethlen Ida síremléke a bethleni Bethlen-sírkert legszebb alkotása.

A Batthyány-Bethlen kastélyt gróf Batthyány József építtette a XIX. században klasszicizáló barokk stílusban. Gróf Bethlen Aladár 1887-ben lett a tulajdonosa, amikor feleségül vette Batthyány gróf Vilma nevű leányát. Ekkor kisebb átalakításokra is sor került.

Küküllővár régi vára a falun túl, a Küküllő mocsaras árterületén emelkedett, emiatt románul Cetatea de Baltă, azaz Mocsárvárnak nevezték. A tatárjáráskor elpusztult vár utódját 1321-ben említik először.