A szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás kastélyokat egyébként a XVI. század végén a reneszánsz jegyében kezdték el építeni. A mesterek jobbára itáliai modelleket, építészeti programokat és olasz traktátusokban feljegyzett hadmérnöki utasításokat követtek, munkáikat mégis inkább a helyi kívánalmak, igények szerint formálták meg, anélkül, hogy kimerítsék a stílus tartalékait. A jenői erődítmény például egy szabályos alaprajzú tömör épületmagból állott, ami két négyszögű udvart zárt körül (ezek még ma is megvannak), sarkain pedig lőrésekkel ellátott henger formájú bástyák magasodtak (ezek is megőrződtek).

A Brâncoveanu család szombatfalvi udvarháza a 18. század végén épült fel egy korábbi, az 1670-es években a fejedelem által épített kastély helyére, amely megrongálódott, ezért dédunokája, Grigore Brâncoveanu lebontatta.

1554–1557-ben építette fel kőből Castaldo császári hadvezér. 1618-ban tűz rongálta meg, de 1625–1630-ban kibővítve újjáépítették és ezt a formáját őrzi máig. A négyszög alaprajzú erőd sarkaira négy olaszbástyát építettek, tornyokkal erősítették, egyetlen kapuját felvonóhíd segítségével tudták lezárni (a mai kapu nem az eredeti, hanem 1817-ben készült). Ekkor fúrták 81 méter mély kútját is.

Utcasorban, fésűs beépítésben álló, téglalap alaprajzú, nyeregtetős épület. A 19. században építették. Tetőzete bádoggal borított. A lábazatos épület utcai homlokzatán három egyenes lezárású ablak látható.

A kastély eklektikus stílusú, 1880-ban épült, régen a Braunecker báró családé volt 1948-ig, amikor a kommunisták államosították. A bárótól közvetlenül törvénytelen lánya örökölte, aki időközben elhunyt, tőle vette meg a román állam, így most a polgármesteri hivatal van benne.

A kastélynak 35 szobája van, amelyekbe nagyon szép csempekályhák kerültek, ezek közül néhány máig fennmaradt. Ami még látható az eredeti berendezésből: a tölgyfapadló és a folyósok kőlemez-borítása – minden egyéb már megsemmisült.

A kastélyt 1761-1764 között Adolf Von Buccow tábornok, erdélyi főhadparancsnok majd kormányzó kezdte el építeni. Buccowot politikai és baráti szálak is fűzték Samuel von Brukenthalhoz, aki jelentős támogatást nyújtott neki. A kormányzó 1764-es halála utáni hosszas örökösödési perek után a feleki birtok végül Brukenthal báró tulajdonában került.

A 20. század elején építtette a Cenc-család, szecessziós stílusban. Zártsorú beépítésben álló, téglalap alaprajzú, csonkakontyolt nyeregtetős épület. Lábazata terméskőből épült.

Az 1800-as évek elején, 1808-ban indult meg a kastély építése klasszicista stílusban. A környék legnagyobb udvarháza volt egykor ez az elnyújtott alaprajzú, földszintes épület. Az építkezés idején már használaton kívüli, a közelben fekvő, középkori kővár számos épületelemét, így faragott ajtó- és ablakkereteket kibontották és beépítettek az új Csáky-kastélyba.

Az egyik legnagyobb uradalom a Bánságban a Csekonics család zsombolyai uradalma volt, mely korszerű gazdálkodásával példaként szolgált még Nyugat Európa országai számára is. A több mint 140 év alatt, amíg ezen területen „uralkodott” és tevékenykedett a család, jelentős épületállományt hozott létre.

Cserei Mihály 1667 október 21-én született Csíkrákoson, az ő szülői házát láthatjuk a faluban. Cserei Mihály emlékíró főművét – Históriája – 1709 és 1712 között írta, melyben világpolitikáról, magyarországi és erdélyi eseményekről és saját életéről számol be.

A református templom mögött található a Cserey-Fischer udvarház, amelyben ma a Tasnádi Városi Múzeum működik. A 18. század második felében épült barokk stílusban (1771-ben). A kúriát felújították és történelmi műemlékként tartják nyilván.

Az épület jellegzetessége a portikusz feletti, beüvegezett bádogsisak. Háromszéken ez az egyetlen kúria, amelynek a hagymakupolája megmaradt. Értékes épületrész a megmaradt keleti rész boltíves helyisége, amely ma tanítói lakás, illetve az északi szárnyon megmaradt eredeti ablakkeretek. Az épületet 1945 után államosították, ma magyar nyelvű 1-4 osztályos iskolának és óvodának ad helyet.

A kúria többszöri átalakítás során nyerte el mai formáját, amely díszességének kárára történt. Először egy duplafedéllel ellátott manzárdtetős rész készült el, ezt később bővítették egy észak-keleti szárnnyal. A hátsó részéhez is toldottak egy modernebb épületrészt, ami idegen az eredetitől.

A Csernovics-kastély bal oldali, kéttornyú szárnyát egy XVIII. századi épület felhasználásával a XIX. század első felében építették, a jobb oldali szárnyat Ybl Miklós tervei alapján 1862 és1886 között. 1862-től a Károlyi család tulajdona volt. Kertjében korabeli melegházak, úszómedence találhatók.

Csiha Kálmán, néhai erdélyi református püspök szülői házát 1922-1924 között építették. Az Érsemjénhez tartozó barantói ház és birtok eredeti formájában ma is látható, rendszerváltás után lett ismét a Csiha család tulajdona. Az épületet felújították. Új résszel bővítették, amelynek bejárata a bal oldali szárnyon található.