A főúri kastélyok elsősorban a tulajdonos család rangját és hatalmát hivatottak képviselni, emellett azonban a társasági élet, a tudomány, a képzőművészet, a zeneművészet vagy az irodalom fontos színterei voltak. Mai hírlevelünkben három olyan erdélyi kastélyt mutatunk be, melyek történeti és művészettörténeti értékük mellett meghatározó szerepet töltenek be a magyar irodalom történetében is.

A kutyfalvi Degenfeld-kastély egyik leghíresebb lakója Petrőczy Kata Szidónia volt, akit az irodalomtörténet az első magyar költőnőként és a magyar barokk költészet egyik legkiemelkedőbb képviselőjeként tart számon. Kata-Szidónia 18 évesen került Erdélybe, amikor gr. Pekry Lőrinc felesége lett. Az ifjú pár az ózdi birtokon telepedett le, de gyakran tartózkodtak Kutyfalván, itt írta meg Kata Szidónia 1700. július 28-án kelt végrendeletét is. Költői életműve sokáig ismeretlen volt a nagyközönség számára, ugyanis verseket tartalmazó kéziratos könyvecskéje közel 150 évig lapult az ózdi kastélyban. A kéziratot – melynek legkorábbi versei Erdélyben születtek – br. Radákné gr. Rhédey Klára fedezte fel és hozta nyilvánosságra a 19. század első felében. Korai versei főként vallásos fohászok és egyszerű panaszversek, melyek magánéletének szenvedő világát tárják fel. Fiatalságát beárnyékolta bátyjainak és apjának halála, illetve férjének politikai üldöztetése. Az évek múlásával vallásos hite és halálvágya fokozódott, élete utolsó szakaszában a pietizmussal való találkozás adott vigasztalást számára. A pietizmus a 17. század végének vallási irányzata, az egyház dogmatikus elveit tagadó, puritanizmust és érzelmes vallásosságot hirdető irányzat, középpontjában az Istennel való egyesülés misztikus élménye áll. Petrőczy Kata Szidónia életéről és munkásságáról nemrég egy kiállítás is nyílt a kastélyban.

A kutyfalvi Degenfeld-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A kutyfalvi Degenfeld-kastély a 20. század elején

A koltói Teleki-kastélyt elsősorban Petőfi Sándor látogatásai tették a magyar irodalom nevezetes helyévé. A költő Teleki Sándorral kötött barátságának köszönhetően 1846 és 1847 között háromszor is járt Koltón. A gróf jóvoltából 1847. szeptember 9. és 19. között itt töltötte mézesheteit Szendrey Júliával. Petőfi 28 verset írt a kastélyban töltött idő alatt, a leghíresebb közülük a Szeptember végén, melyet a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes verseként tartanak számon. Petőfi előszeretettel alkotott a kastélykertben lévő somfa alatti asztalon. Az ifjú pár koltói tartózkodása alatt még keresztszülővé is vált, ugyanis egy keresztlevél tanúsága szerint a helyi református házaspár kislányát, Sebestyén Katát ők keresztelték meg. A kastélyban 2023 őszén megnyílt a „Sorsom megáldott boldog szerelemmel” című állandó kiállítás, mely Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Koltón töltött mézesheteire reflektál, kiemelve Szendrey Júlia alkotói munkásságát. A kiállításon a református templom egykori szószéke, továbbá a kislány keresztlevél másolata is megtekinthető.

A koltói Teleki-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A koltói Teleki-kastély a 20. század elején

A marosvécsi Kemény-kastély leghíresebb lakója az író, költő és színházigazgató, br. Kemény János volt. A báró nevéhez köthető a kolozsvári Thália Színház és a marosvásárhelyi Székely Színház megalapítása. Bánffy Miklóssal és Berde Máriával együtt jelentős szerepet vállalt az Erdélyi Helikon folyóirat megalapításában is, melynek éves találkozóit a báró marosvécsi kastélyában szervezték. A Helikon írói közösségének köszönhetően a marosvécsi kastélyban pezsgő művészeti élet bontakozott ki a két világháború közötti időszakban. A kastély kertjében, a családi sírhely közelében kapott helyet a Kós Károly által tervezett Helikon-asztal, ami a tizedik írói találkozó alkalmából készült. Makkai Sándor 1935-ben ünnepélyes keretek között adta át az emlékművet Kemény Jánosnak és feleségének, Augusta Patonnak. A kastély parkjában síremléket állítottak a Floridában elhunyt író és költő, gr. Wass Albert számára is, melyet a marosvásárhelyi szobrász, Hunyadi László készített. A kastélyban – az Erdélyi Helikon történetét bemutató kiállítás mellett – egy Wass Albert emlékére berendezett szoba is megtekinthető.

A marosvécsi Kemény-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A marosvécsi Kemény-kastély a 20. század elején