Mai hírlevelünkben három olyan kastélyt mutatunk be, melyek fontos szerepet játszottak az Erdélyi Fejedelemség történetében.

„… a fejedelmi kor legnevezetesebb s legtöbb vihart kiállott várkastélya, Fogaras, melynél többször aligha szerepel épület a principátus mozgalmas történetében.” Így jellemezte Biró József Fogaras várát, ami egykor Erdély legnagyobb, leggazdagabb és legszebb fejedelmi rezidenciája volt. Építéséhez több fejedelem is hozzájárult, végső formáját azonban Bethlen Gábor idején nyerte el. A kastélyt szabálytalan négyszög alaprajzú várfal övezi, mely körül a máig fennmaradt vizesárok húzódik. A várfal négy sarkát olasz típusú bástyák erősítik, melyek közül a délkeleti fülesbástya Báthory Boldizsár idejéből származik, a további három bástyát pedig Bethlen Gábor építtette. A fogarasi vár I. Apafi Mihály idején vált az Erdélyi Fejedelemség központjává, ugyanis Gyulafehérvár 1658. évi pusztulása után a fejedelmi udvartartás itt rendezkedett be. A fejedelmi székhely számtalanszor adott helyet országgyűléseknek, falai között több, Erdély sorsát érintő döntés is született: 1688-ban itt írták alá a fogarasi nyilatkozatot, 1691-ben pedig itt hirdették ki a Diploma Leopoldinumot. Az önálló Erdélyi Fejedelemség bukása után császári csapatok vették birtokba az erődítményt, ami több mint fél évszázadon keresztül katonai laktanyaként szolgált. Az évek során többször végeztek rajta kisebb helyreállítási munkálatokat, de teljeskörű restaurálására csak 2019 és 2023 között került sor. A kastély mellett a védőfalakat, a bástyákat, a belső udvart és a vársáncot is helyreállították.

A fogarasi vár adatlapja ide kattintva érhető el.

A radnóti kastély a fejedelmek egyik kedvelt tartózkodási helye volt a 17. század folyamán. Fogaras várához hasonlóan, I. Apafi Mihály fejedelem idejében vált igazán fontos központtá. De Apafi elődei, Bethlen Gábor és II. Rákóczi György fejedelem is nagy gondot fordított a kastély megfelelő kialakítására. Az épület szabályos négyszögű, bástyás alaprajza az olasz késő reneszánsz építészet sajátosságait tükrözi. Tervezője Bethlen Gábor fejedelem udvari építésze, a veronai származású Giacomo Resti volt. Az ablakkeretek – a gyulafehérvári fejedelmi palotához hasonlóan – a földszinten egyenes- vagy szegmensíves záródásúak, az emeleten pedig háromszög-oromzatos reneszánsz kerettel rendelkeznek. Főkapuja fölött latin feliratok olvashatók, melyek II. Rákóczi György fejedelemre és venetói építészére, Agostino Serenara utalnak. Ez az egyetlen erdélyi reneszánsz kastély, ahol a tervező nevét felirat örökíti meg, ráadásul a főkapun, a fejedelem neve alatt.
Az erősen romos állapotú kastély napjainkban elhagyatottan, üresen áll.

A radnóti Kornis-Rákóczi-Bethlen-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A gyalui kastély jelenlegi formáját többszöri átépítés után nyerte el. A 15. század második felében már állt egy várfallal övezett püspöki palota, melynek legjelentősebb átalakítása a 15–16. század fordulójára, Geréb László és Bacskai Miklós humanista műveltségű püspökök idejére tehető. Geréb László Hunyadi Mátyás unokatestvéreként a király közvetlen bizalmasai közé tartozott, Bacskai Miklós pedig a királyi udvar egyik legjelentősebb diplomatája volt, építkezéseiket így a budai királyi palota reneszánsz stílusú átalakítása inspirálta. Kőtöredékei közül a legjelentősebb Geréb László puttók által tartott címere és a kapualjba utólagosan befalazott gyámkövek, melyek néhány ekkor épült firenzei palotával és a budai palota díszítőelemeivel mutatnak hasonlóságot, emellett az erdélyi reneszánsz építészet korai emlékeinek számítanak. I. Rákóczi György fejedelem idején az udvaron álló épületeket – többek között a régi püspöki palotát – lebontották, a várfal mellettieket pedig beépítették az új, négy saroktornyos, belső udvart övező késő reneszánsz együttesbe. Az építkezések II. Rákóczi György idején fejeződtek be, ekkorra Gyalu – Gyulafehérvár és Fogaras mellett – már Erdély legpompásabb fejedelmi központjai közé tartozott. II. Rákóczi György 1660. évi halálát követően a birtokot Bánffy (IV.) Dénes kapta meg, aki később bonchidai rezidenciáját is a gyalui mintájára kezdte el felépíteni.
A kastélyt felújították, jelenleg kiállításoknak és különböző kulturális eseményeknek ad otthont.

A gyalui Rákóczi-Bánffy-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.