Háromszéket okkal nevezik a kúriák földjének, hiszen számtalan, történeti és építészeti szempontból értékes kúria és kisebb kastély található itt. Az udvarházak és kastélyok  a 17–19. század között épültek, megjelenésükben a reneszánsz, barokk és klasszicizmus stílusjegyei keverednek a népi építészet sajátosságaival. A települések közül kiemelkedő Bikfalva és Csernáton, ahol kúriák sokasága várja a látogatókat.
A háromszéki udvarházak adatbázisai a Kastély Erdélyben honlapon is folyamatosan frissülnek. Mai hírlevelünkben négy olyan udvarházat mutatunk be, melyek a háromszéki nemesi építészet különleges emlékei.

A miklósvári Kálnoky-kastély jelenlegi formáját többszöri átépítés során nyerte el, megjelenésében a 17. századi késő reneszánsz stílusjegyei és a 19. századi klasszicizmus sajátosságai egyesülnek. Főhomlokzatának középpontját egy kompozit oszlopok által tartott tornác hangsúlyozza, ennel háromszögű orommezejében a Kálnoky család címere ékeskedik. A főhomlokzat két szélét a tornác kialakításával egyező stílusú, timpanonos rizalitok szegélyezik, melyek lépcsőfeljárókat foglalnak magukba. Az oldalhomlokzatokat a sokszögű, árkádos tornácok határozzák meg. Különösen jelentősek az északnyugati tornác faragott reneszánsz kődekorációi: az árkádokat tartó négyzetes pillérek és az épületbe vezető díszesen faragott ajtókeret. A hátsó homlokzat őrzi leginkább a reneszánsz stílusjegyeket. A homlokzat széleit egy–egy ötszögű bástya szegélyezi, melyek közül a jobb oldali együtt épült a téglalap alakú 17. századi épülettömbbel. A bástyának egyetlen vörös andezitből készült, háromszögű oromzattal koronázott reneszánsz ablakkerete maradt fent. A hátsó homlokzat legkülönlegesebb eleme a középtengelytől enyhén jobbra helyezett kisméretű, zárt erkély, ami 1695 körül készült és minden bizonnyal a főhomlokzaton is volt egy párja, melyet a klasszicista tornác építése előtt, a 20. század elején lebontottak.
A restaurált kastély 2017-ben nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt, napjainkban az Erdélyi Élet Múzeumának ad otthont.

A miklósvári Kálnoky-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A miklósvári Kálnoky-kastély

A zabolai Mikes-kastély alapját egy 17–18. századi udvarház képezi, melynek történetéről kevés forrás áll rendelkezésünkre. Az udvarházat több ízben átalakították, melyek közül a legjelentősebb az 1867-es. Az ezt megelőző állapotot Orbán Balázs leírásából ismerjük, ahol egy korabeli rajz is található az épületről. A rajz alapján a kétszintes, tornácos, magas sátortetővel fedett épület a Háromszéken jellegzetes udvarház-típus szép példáját képviselte. Az udvarházat 1867-ben manzárdszinttel egészítették ki, a főhomlokzatot díszítő tornácot pedig ennek megfelelően három szintessé alakították. A tornác földszintjén egy nyitott kapubejáró található, felső két szintje zárt. A tornác oromzatát a megrendelő főúr, gr. Mikes Benedek és felesége, Sophia Moser kettős címere és az 1867-es évszám díszíti.
A család 2005-ben kapta vissza a kastélyt, amit a melléképületekkel és az impozáns angolparkkal együtt felújítottak. A melléképületek egy részében panzió és rendezvényközpont működik, a kastélyt pedig magánlakásként használják.

A zabolai Mikes-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A zabolai Mikes-kastély

A Béldi családnak már a 15. században állt egy udvarháza Uzonban, amit 1679-ben Apafi Mihály fejedelem Mikes Kelemen háromszéki főkirálybírónak adományozott. Mikes Kelemen minden bizonnyal végzett helyreállítási munkálatokat az udvarházon, de ezek a 17. századi részletek nem maradtak fent. Az udvarház első meghatározható átépítése Mikes Antal háromszéki főkirálybíró nevéhez köthető és a keletre néző kis kápolna homlokzatán megjelenő felirat alapján 1755-re datálható. Ebből az időszakból származik többek között a téglából épített tornác és a boltozatos termek leveles-tulipános stukkódekorációja is. A földszint dongaboltozatos termei még minden bizonnyal a Béldi-féle kúriához tartoztak. Archív felvételek alapján az udvarház egykor sokkal díszesebb homlokzatokkal rendelkezett. Több díszítőeleme – többek között a főépület nyugati sarkából kiinduló reneszánsz pártázatos fal, a bolthajtásos kapu fölötti pártázat és a magtár impozáns tört síkú tetőzete – azonban a 20. században elpusztult.
Az uzoni udvarházat jelenleg a Mikes család lakja, néhány emeleti szobáját vendégek elszállásolására használják, az udvaron lévő egykori hangárt pedig lovardává alakították.

Az uzoni Béldi-Mikes udvarház adatlapja ide kattintva érhető el.

Az uzoni Béldi-Mikes udvarház

Az uzoni Temesváry-udvarház rendhagyó példája a háromszéki udvarházaknak, ugyanis a térségben kevésbé szokványos historizáló stílusban épült, a 19. század második felében. Az épület utcára néző főhomlokzata egyszerű, szimmetriára törekvő, neoreneszánsz és klasszicizáló elemek érvényesülnek benne. Középtengelyében, a főbejárat előtt egy négyzetes pillérekre támaszkodó timpanonos portikusz helyezkedik el, melynek háromszögű orommezejét a család címere helyett a hit szimbólumai: a lángoló szív, a horgony és a kereszt díszítik. A kerti homlokzat ezzel szemben sokkal oldottabb, az empire stílus jegyeit viseli magán. Építészeti elemeiben és díszítőmotívumaiban a hajlított, gömbölyded formák uralkodnak, melyek játékos és könnyed megjelenést kölcsönöznek az épületnek. A kerti homlokzatot egy-egy négyzetes, lekerekített sarkú pavilon keretezi, melyek nyolcszögű, íves bádogtetővel fedett tornyokban végződnek. A homlokzatot különböző ornamensek: koszorú, füzér, pajzsmotívum és szalagok díszítik, a sarkokat pedig armírozás emeli ki.
Az udvarházat az utolsó tulajdonos, Temesváry János testvérének örökösei kapták vissza. Az épületben egy ideig a Temesváry János nevét viselő óvoda működött, jelenleg azonban gondozatlanul, üresen áll.

Az uzoni Temesváry-udvarház adatlapja ide kattintva érhető el.

Az uzoni Temesváry-udvarház