Mai hírlevelünkben három olyan udvarházat mutatunk be, melyek a klasszicista építészet szép emlékei.

A klasszicizmus a barokkot követő, illetve a romantikát és historizmust megelőző, jelentős stílusirányzat, ami Erdélyben a 18. század végén jelent meg. Az erősen dekoratív és mozgalmas kialakítású barokk épületekkel szemben a klasszicista épületeket a pontos arányok, a szimmetria és a visszafogott díszítés jellemzi. Legfontosabb díszítőelemeik az ókori görög és római építészetből inspirálódó oszloprendek.

Az Almakeréken álló Apafi-kúria a 19. század elején nyerte el jelenlegi, klasszicista formáját. Története azonban sokkal régebbi múltra tekint vissza. A mai udvarház alapját képező épület a 16. század végén vagy a 17. század elején épülhetett, megrendelője Apafi Miklós küküllői főispán vagy fia, Apafi György fejedelmi tanácsos lehetett. Az 1670-es években I. Apafi Mihály fejedelem is bővítette. A kúria a 18. századig az Apafi család tulajdona volt, majd ennek kihalása után a Bethlen család kezébe került. Klasszicista stílusban való átépítése már Bethlen Pál nevéhez köthető.

A nyújtott téglalap alaprajzú, egyszintes épület legszebb eleme a főhomlokzat ión oszlopokkal tagolt nyitott tornáca, melynek középpontját egy díszes oromfallal koronázott, zárt portikusz hangsúlyozza. A portikusz oromfalán az építtető Apafiak emlékét őrző domborműves címer ékeskedik.

Olvasson tovább az almakeréki Apafi-kúriáról.

Az almakeréki Apafi-kúria

A marosnémeti Gyulay-kastély enyhén U alakú, téglalap alaprajzzal rendelkezik. Főhomlokzatát egy erőteljesen kiugró középrizalit uralja, melyen a ión fejezetes pilaszterek és a félköríves záródású ajtók váltakozó ritmusa figyelhető meg. A homlokzatot háromszög-oromzattal rendelkező sarokrizalitok keretezik. A rizalitok közötti falakon háromszög-oromzatos, egyenes záródású ablakok sorakoznak.

Az épület jelenlegi formáját 1831 és 1834 között nyerte el, amikor gr. Gyulay Lajos, a Gyulay család utolsó férfitagja, klasszicista stílusban átalakíttatta az épületet. Helyén a 17. században egy reneszánsz kastély állt, erről azonban nincsenek pontos adataink. A ma látható klasszicista stílusú épületet Friedrich Wilhelm Stetter bécsi építész tervezte. A fennmaradt levelezések alapján a megrendelő és építész között nem volt felhőtlen a viszony, Gyulay gyakran panaszkodott építészére, aki állítása szerint lassan dolgozott, pénzét pedig gyorsan költötte. A kastély Erdély első fürdőszobával ellátott, 19. századi kastélya volt.

Olvasson tovább a marosnémeti Gyulay-kastélyról.

A marosnémeti Gyulay-kastély

A székelytamásfalvi Thúry-Bányai udvarház Háromszék legnagyobb késő klasszicista stílusú épülete. A 19. század első felében, vélhetően 1810–1820 körül épülhetett.

A kúria díszes főhomlokzattal rendelkezik, melynek középrészét timpanon koronázza. A timpanon orommezejét egykor a Thúry család címere díszítette. A címer helye körül girlandos stukkódísz és egy lángoló fáklya motívuma ismerhető fel. A főhomlokzatot enyhén kiugró sarokrizalitok keretezik. Ezeket szegmensíves orommezők zárják le, melyekben empire stílusú füzérek kaptak helyet. A főhomlokzat klasszicista és empire stílusjegyeket hordozó dekorációja az oltszemi Mikó-kastély homlokzatával mutat hasonlóságot.

Olvasson tovább a székelytamásfalvi Thúry-Bányai udvarházról.

A székelytamásfalvi Thúry-Bányai udvarház