A neogótika a 19. századi romantikus építészet egyik legmeghatározóbb irányzata, amely a középkori gótikus építészet stíluselemeiből táplálkozik. A 19. századot a múlt iránti fokozott érdeklődés jellemezte, így a romantikus építészet célja elsősorban a középkor hangulatának felidézése volt. A neogótika a romantikus építészet keretein belül már a 18. századi Angliában kialakult. Horace Walpole kastélyát, a Strawberry Hillt tartják a romantikus kastélyépítészet első példájának és a neogótika legjellemzőbb megnyilvánulásának. A neogótika az 1830–1840-es évekre a romantikus építészet legdivatosabb irányzata lett. A neogótika Magyarországon később, a 19. század második felében terjedt el, így a többi neostílussal együtt a historizáló építészeten belül szokták emlegetni.

A neogótikus kastélyokat a szabálytalan alaprajzi szerkezet, a mozgalmas tömegalakítás és aszimmetrikus homlokzatképzés, a csúcsíves nyílások, a gazdag díszítés és a bonyolult részletek, illetve a monumentális hatásra való törekvés jellemzi, ami teljesen szemben áll a korábbi korstílus, a klasszicizmus elveivel. Az irányzat a 19. század végén kezdett hanyatlani, ahogy más stílusok, többek között az art deco és a modernizmus felbukkantak.

A marosújvári Teleki-Mikó-kastély 1856 és 1862 között nyerte el jelenlegi, neogótikus formáját. Tervezője a romantika korának legjelentősebb kolozsvári építésze, Kagerbauer Antal volt. Az egy emeletes, négyzet alaprajzú kastély tömegalakításában és tetőszerkezetében még őrzi a korábbi, barokk épület jellegzetességeit, de részletei a neogótikus építészet kiemelkedő emlékévé teszik. A nagyszabású építkezés a 19. század közepén minden bizonnyal a megrendelő, Mikó Imre lakó- és reprezentációs igényeit igyekezett kielégíteni.

A marosújvári Teleki-Mikó-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A marosújvári Teleki-Mikó-kastély a 19. század második felében

A szacsali Nopcsa-kastély az 1870-es években épült, megjelenésében a neogótikus és neoromán jegyek dominálnak. A kétszintes épület téglalap alaprajzzal rendelkezik, melyet különböző formájú és méretű épületrészek, tornyok és rizalitok tesznek mozgalmassá. A főhomlokzat leglátványosabb eleme a bástyaszerű tornya, melynek két szintjét egy-egy nagyméretű, csúcsíves nyílás töri át. A hátsó homlokzat különleges része a csipkézett oromfallal koronázott rizalit, amit egy rozettás ablak is díszít.

A szacsali Nopcsa-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A szacsali Nopcsa-kastély a 20. század első felében

A nagykárolyi Károlyi-kastély 1893 és 1896 között nyerte el jelenlegi, neogótikus formáját. A kastély belső udvarát is ebben az időben alakították át impozáns, két szintet átfogó nagy szalonná, ami máig az épület leglátványosabb helyisége. Az épületet Meining Arthur tervezte, kinek nevéhez számos 19. századi kastély és palota, többek között a  tiszadobi Andrássy-kastély építése köthető, ami a nagykárolyi épület egyik legközelebbi analógiája. A reprezentatív főúri rezidencia számos fontos esemény – esküvő, temetés, főispáni beiktatás – illetve előkelő vendégek látogatásához kapcsolódó ünnepség helyszíneként szolgált.

A nagykárolyi Károlyi-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A nagykárolyi Károlyi-kastély a 20. század első felében

Az 1908 és 1914 között épült mezőzáhi Ugron-kastély Erdély egyik legkésőbbi historizáló kastélya, a neogótikus építészet jelentős emléke. A kastély homlokzatára helyezett emléktábla szerint az épület tervezője a tulajdonos, Ugron István sógora, br. Bánffy János volt, aki szabadkezű ceruzavázlatokat készített. Ezeket az amatőr terveket a híres kolozsvári építész, Pákei Lajos korrigálta, majd elkészítette a kastély végleges tervrajzait. A kastély főhomlokzatának központi eleme egy trapéz alakú, tört oromzattal lezárt rizalit, melynek alsó szintjén a főbejárat, emeletén pedig egy kis erkély nyílik. Az erkélyre egy hatalmas, szamárhátíves, mérműves nyílás vezet ki, ami a kastély egyik leglátványosabb részlete. A főhomlokzathoz hasonlóan a kastély további három homlokzata is változatos, aszimmetrikus elrendezésű, ami az épület sarkaihoz illesztett tornyoknak és a különböző formájú teraszoknak köszönhető.

A mezőzáhi Ugron-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A mezőzáhi Ugron-kastély a 20. század második felében