A neoreneszánsz építészeti stílus a historizmus egyik meghatározó irányzata. A 19. század második felében terjedt el Európa-szerte, ezt követően Magyarország területén is sorra kezdtek épülni a reneszánsz formavilágát idéző főúri rezidenciák: kastélyok és paloták, illetve városi középületek: bankok, egyetemek, operaházak.

A neoreneszánsz kastélyokat a szimmetrikus elrendezés és az arányos tagolás jellemzi. Az épületek impozáns középtengellyel rendelkeznek, melyek magukba foglalják a főbejáratot. A homlokzatokat vízszintesen hangsúlyos párkányok tagolják, a lábazati szintet és az épület sarkait olykor rusztikus kőburkolat emeli ki. A neoreneszánsz kastélyokon gyakran találunk nyitott, oszlopos-árkádos folyosókat (loggiákat), melyek az itáliai reneszánsz építészet jellemző elemei. A félköríves vagy egyenes záródású ablakok sok esetben kőkerettel rendelkeznek, melyek az emeleti, reprezentatív szinten gazdagabb díszítést kapnak. A díszítőelemek között említhetők a pilaszterek és oszlopok, a háromszögű oromdíszek (timpanonok), a balusztrádos erkélyek, a dekoratív kőfaragványok, illetve a címeres ábrázolások.

Erdélyben a kastélyok többsége nem nevezhető tisztán neoreneszánsz épületnek, ugyanis megjelenésükben a reneszánsz mellett a romanika, a gótika és a barokk építészetből inspirálódó neostílusok keverednek. Mai hírlevelünkben négy kastély példáján keresztül mutatjuk be, hogy hogyan is érvényesülnek az előbb említett neoreneszánsz stílusjegyek a 19. századi erdélyi kastélyépítészet területén.

Az árokaljai Bethlen-kastély a romantikus félköríves stílus, az ún. Rundbogenstil és a neoreneszánsz közti átmenetet képviseli. Az erdélyi historizáló kastélyépítészet különleges emléke, ugyanis a 19. század második felére jellemző orientalista építészeti hagyományokat is hűen tükrözi, keleties kupolái, sokszögű pavilonjai, farkasfogas pártázata és homlokzatának medalionos díszítése révén. Az épület zárt négyzet alaprajzzal rendelkezik, sarkaihoz a négy égtáj felé néző, nyolcszögű pavilonok csatlakoznak. A kastély minden oldalon rendelkezik bejárattal, melyek előtt tágas terasz húzódik. A teraszokra impozáns, kő mellvédes lépcsők vezetnek fel. Az épület hangsúlyos lábazati szinttel rendelkezik, a sarkait pedig kváderkövek emelik ki. A homlokzatokat félköríves záródású, nagyméretű ajtók és ablakok díszítik. Az épület felső lezárása erősen dekoratív: egy medalionokkal díszített frízsor, fölötte pedig konzolokon nyugvó, hangsúlyos koronázópárkány fut végig rajta.  A tornyokat és a főhomlokzatot farkasfogas pártázat hangsúlyozza, végül öt látványos hagymakupola koronázza az együttest. A főbejárat fölött, a pártázaton a Bethlen család címere ékeskedik.

Az árokaljai Bethlen-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

Az árokaljai Bethlen-kastély (forrás: unrmi.com)

A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély a neoreneszánsz építészet egy letisztultabb példáját képviseli. A kastély a főút irányából, az egykori parkon keresztül közelíthető meg, így először az épület kevésbé díszes homlokzata sejlik fel a látogató előtt. A homlokzat egy enyhén előreugró középrizalittal rendelkezik, melynek alsó szintjén a főbejárat nyílik, fölötte pedig egy kovácsoltvas mellvéddel ellátott, kő konzolokra támaszkodó erkély húzódik. A középrizalitot egy dísztelen attikafal hangsúlyozza. A kastély egykori főhomlokzata a Maros irányába néz. Legszebb részlete az erőteljesen kiugró, háromtengelyes középrizalitja, melynek két szintjén árkádos loggia húzódik. A felső szint árkádjai között korinthoszi fejezetű pilaszterek láthatók. A főpárkány fölött egy neoreneszánsz stílusú attikafal emelkedik, melyet egykor a megrendelő házaspár, Máriaffi Albert és második felesége, gr. Bethlen Lujza kettős címere díszített. A kastély homlokzatait egyenes záródású ablakok díszítik, melyeket konzolokon nyugvó koronázópárkányok hangsúlyoznak. Az emeleti ablakok dekoratív keretezést kaptak: a szemöldökpárkányokat és a könyöklők alatti pannókat jellegzetes, a reneszánszot idéző növényi ornamentika díszíti.

A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély adatlapja ide kattintva érthető el.

A marosszentgyörgyi Máriaffi-kastély

A neoreneszánsz építészet következő említésre méltó példája pribékfalvi Teleki-kastély. A kastély délnyugati irányba néző főhomlokzata egyszerű, szimmetriáját csupán a jobb sarokhoz illesztett kör alaprajzú torony töri meg. A főhomlokzat középtengelyében nyílik az épület főbejárata, amit két oszlop szegélyez. Az oszlopokra az emeleten egy kisméretű erkély támaszkodik. Az erkélyre egy nagyméretű, félköríves ajtó vezet ki, melynek kétoldalán egy-egy félköríves ablak nyílik. A hátsó homlokzat földszintjén, a középtengelyben három félköríves árkád mögött veranda húzódik, mely fölött az árkádívek elosztásának megfelelően három félköríves ablak látható. A hátsó homlokzat jobb sarkához egy hasáb formájú, magas torony csatlakozik, melynek legfelső szintjét egy erkély fogja körbe, magas és elvékonyodó sisakját pedig négy fiatorony keretezi.

A pribékfalvi Teleki-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A pribékfalvi Teleki-kastély (forrás: lelépő.hu)

A zsibói Béldi-kastély megjelenésében az olasz, reneszánsz stílusú főúri villákat idézi. A kastély főhomlokzata déli irányba, az egykori díszudvarra néz. Középpontjában, a főbejárat előtt egy három árkádos nyitott tornác húzódik, melyet dór fejezetes oszlopok tagolnak. A tornác fölött, az emeleten egy balusztrádos erkély kapott helyet. A főhomlokzatot kétoldalt egy-egy kiugró sarokrizalit keretezi, melyek földszintjén szegmensíves, emeletén pedig egyenes záródású ablakok nyílnak. A homlokzatokat díszítő nyílások füleskerettel rendelkeznek, szemöldöküket zárókő hangsúlyozza. Az épületet hangsúlyos öv- és koronázóparkány tagolja, sarkait pedig armírozás emeli ki.

A zsibói Béldi-kastély adatlapja ide kattintva érhető el.

A zsibói Béldi-kastély (forrás: etkk.org)