A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt első konferenciáját szervezte meg a PONT Csoport 2015. augusztus 17-én a kolozsvári Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen azzal a céllal, hogy beszélgetést, vitát indítson az erdélyi kastélyok jelenlegi helyzetéről és, hogy lehetőségeket mutasson fel megmentésükre. Több, mint 70 kastélytulajdonos, kastélyadminisztrátor, szakértő és érdeklődő gyűlt össze azért, hogy az erdélyi kastélyok sorsát vitassa.

A következő konferencia időpontját is bejelentették a szervezők, amelyet idén december 11-ére terveznek.

„A PONT Csoport nem kulturális örökséggel, restaurálással foglakozó szervezet. Nem turisztikai egység, nem digitalizál és nem is ingatlanok fenntartásával foglalkozik, mindenik előbb felsorolt területen professzionális szervezetek működnek Erdélyben, Romániában, amelyek egy-egy téma sokkal megfelelőbb hozzáértői. Csapatunk az erdélyi kastélyok helyzetét történelmi-kulturális, gazdasági, turisztikai, társadalmi kérdésnek egyaránt tekinti, és úgy gondolja, az ágazatokon átnyúló megközelítés révén elő tudja segíteni azt, hogy az igen változatos problémakört jelentő kastélyok jövőjére fenntartható megoldások szülessenek, és jelentős források legyenek mozgósítva.” – nyitotta meg a konferenciát Farkas András, a PONT Csoport alapító tagja.

Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke és volt kulturális miniszter arra bíztatott, hogy merjünk bátrak lenni kastélyaink felújításában „Ne féljünk innovatív megoldásokkal élni műemlékeink hasznosításában, hiszen az a feladat, amelyet mi felvállalunk, értékeink átörökítését jelenti gyermekeink számára, új munkahelyeket teremt, igazi közösségi ügyként pedig a nemzeti összetartozás érzését erősíti. Nagyon sokan szidtak bennünket, hogy a Bánffy-kastélyba beengedtünk egy fesztivált. Nagyon sokan attól tartottak, hogy a kastély a kilencvenes évekbeli állapotát nyeri vissza – összedől. Ma már több mint 120 ezer, 19–30 év közötti fiatal arról beszél, hogy Erdélyben, Kolozsvár mellett egy nagyon szép magyar kastély van, amelynek kapui nyitva állnak – mi ez, ha nem értékeink átörökítése, felhasználása?”

Bánffy Farkas az örökösök szemszögéből közelítette meg a vitát, elmondása szerint vannak olyan magánrészek a kastélyokban, ahol mindig is laktak, ma is laknak és ennek így is kellene maradnia, nem kell feltétlenül minden kastélyt megnyitni a nagyközönségnek. Majd gyerekkora emlékeit is felidézte „Már akkor beszéltek a családban ugyanerről, már akkor téma volt az, hogy a kastélyokat fenn kell tartani. A családom hálás az erdélyi civil szférának munkásságáért.”

„Hét éve vettük meg feleségemmel az olasztelki Daniel-kastélyt és egy pillanatig sem bántuk meg. A felújítás maga élmény volt, viszont az igazi kihívás abban rejlik, hogy egy félreeső vidékre turistákat hozzunk el, itt jön képbe a marketing, a turizmus és a szakemberek.” – avatta be a közönséget a sikertörténetbe Rácz Attila, az olasztelki Daniel kastélyszálló tulajdonosa.

A rendezvényen nyolc szakértő hat különböző szemszögből közelítette meg az épített örökség megőrzésének témáját.

Dr. Makay Dorottya a műemlék-helyreállításról, konzerválásról, restaurálásról tartott előadást pozitív és negatív példákat is bemutatva, mint a Farkas utcai református templom vagy a széki templom.

Dr. Bordás Bea a kastélyok modern kultuszába avatta be a résztvevőket. Elmondása szerint erős az érdeklődés a kastélyok iránt, aminek legfontosabb eleme a nemzeti tényező, hiszen Erdélyben a kastélyok a magyar múltnak a részei. Később, a munkacsoportos beszélgetéseken Dr. Weisz Attilával is körbejártuk a kastélyok modern kultuszának tematikáját.

Dr. Kentelky Endre és Henning Imola a kastélykertek revitalizációjának lehetőségeit mutatta be. Bár a kastélykertek mindig szerves részei voltak a kastélyoknak, többségük ma már nem is létezik, hiszen teljesen felszámolták ezeket, vagy háttérbe szorultak, pedig jelentős tájformáló szereppel bírnak.

Boda Szabolcs, az Élő Erdély egyesület elnöke a kastélyok köré építhető turizmusról beszélt. Ahhoz, hogy a kastélyok ne csak üres, múzeum jellegű épületek legyenek, fontos a hitelesség és a valódi élmények biztosítása.

Ilyés Szabolcs vidékfejlesztési szemszögből közelítette meg a kastélyok témáját. Szerinte a kastélyok felújítására szánt legfontosabb források az EU-források, ehhez képest a magyar vagy román kormányzati támogatások eltörpülnek, ezért rendkívül fontos ezek alapos ismerete és jó hasznosítása. Kiemelte, hogy a B kategóriás műemlékek esetében létezik egy teljesen új pályázati lehetőség: országosan összesen 200 millió eurós keret pályázható, kastélyonként legtöbb 500 ezer euró, ami országosan 500 projektet jelenthet.

Dr. Veress Emőd a jog útvesztőiben próbálta vezetni a kastélytulajdonosokat és kastélyadminisztrátorokat. Ő úgy gondolja, hogy sajnos fel kell készülni arra is, hogy a múltnak egy része végleg el fog veszni. Bár igaz az, hogy egy A típusú műemléknél nagy összeg pályázható, de már csak az előtanulmány elkészítése is 100 ezer euróra tehető, ami sokaknak hatalmas kockázatot jelenthet. 

A munkacsoportos beszélgetéseken konkrét problémákat vázoltak fel a konferencia résztvevői, melyekre a szakértőkkel közösen megoldási lehetőségeket kerestek.

A projektnek három fő célja van, amelyek eléréséhez elengedhetetlen az, hogy a kastélytulajdonosok és kastélyadminisztrátorok problémáit megismerjük:

·         az erdélyi kúriák és kastélyok stratégiai profiljának létrehozása, amely alapján értékesítésükre szolgáló terveket lehet kidolgozni

·         egy olyan módszertan kidolgozása, amely minden kastélytulajdonos vagy kastélyadminisztrátor számára elérhető, és amely alapján gazdasági és társadalmi értékesítési terveket dolgozhatnak ki

·         szakértői hálózat kiépítése

A továbbiakban a PONT Csoport munkatársai 300 erdélyi kastélyt és kúriát látogatnak meg, felmérik helyzetüket, hogy ezek profilját elkészítsék. Emellett a szakértői háló bővítésén, illetve a stratégia kidolgozásán folyamatosan dolgozik a csapat, hogy mindezeket a decemberi konferencián bemutassák és megvitassák.

A Kastély Erdélyben konferencia a Kolozsvári Magyar Napok programsorozatának része.

A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projekt izlandi, liechtensteini és norvég alapokból támogatott, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Programon belül.