A Cotroceni Nemzeti Múzeum, az ARCHÉ egyesület és a PONT Csoport 2016. március 24-én kerekasztal-beszélgetést szervezett a bukaresti Cotroceni Nemzeti Múzeumban, az épített örökség megőrzése és értékesítése témakörében.

„Aggodalmat keltő az, ami épített kulturális örökségünkkel történik országszerte, és nagyon sok múlik rajtunk, hogy ezt tudatosítsuk és egy stratégiát körvonalazzunk, amely alapján megmenthetjük ezeket az értékeket” – mondta az eseményt megnyitó Cristina Verona Tobi, a Cotroceni Nemzeti Múzeum menedzsere.

A PONT Csoport részéről Farkas András mutatta be a Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projektet, illetve azt a stratégiát, amit a projekt alatt dolgoztak ki. „Miért foglalkozik egy kolozsvári fiatal csoport az erdélyi kastélyokkal? A folyamat 2010-ben indult, amikor arra adtuk a fejünket, hogy kicsit másképp közelítsük meg a kastélyok kérdését. Például, amikor helyi közösségeknek szerveztünk online vetélkedőt, akik a verseny kedvéért kastélyokat fogadtak örökbe, azt vettük észre, hogy az emberek készek arra, hogy tegyenek valamit ezekért az épületekért, hogy szabadidőt fordítsanak erre az ügyre. Tehát közösségeket építhetünk ezen épületek köré és azon értékek köré, amelyeket ezek az épületek képviselnek. Minden kastély helyzete különleges, de létezhetnek olyan problémák, ügyek is, amelyeket általánosan kezelhetünk, így nagyobb hatást érhetünk el. Azért, hogy mindehhez stratégiai hátteret biztosítsunk, a Norvég Alap által finanszírozott, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Program által kínált pályázati lehetőséggel éltünk. Megpróbáltuk a puzzle-darabokat kirakni, így a stratégia egy olyan dokumentum lett, ami folyamatok, konkrét jövőbeni projektek alapját képezheti. A problémát nem mi vagy mások fogják megoldani, megoldást csak széleskörű összefogással érhetünk el, civil szervezetek és intézmények együttműködése és közösségi mozgalmak által. Mi pedig mostantól ezt az üzenetet fogjuk népszerűsíteni”.

Az ARCHÉ egyesületet képviselő Anamaria Sidonia Răvar az általuk szervezett kulturális túrákról, a Castle Break-ről beszélt: „Arra jöttünk rá, hogy az emberek nem azért jönnek el ezekre a kirándulásokra, hogy egy épületet lássanak és néhány fotót készítsenek, ők inkább az élményt keresik, és valami újat akarnak megismerni”.

A kerekasztal-beszélgetésen két pozitív példát is bemutattak: az olaszteleki Daniel kastélyt és a bonchidai Bánffy kastélyt.

Rácz Attila, az olaszteleki Daniel kastély tulajdonosa és adminisztrátora azt mesélte el, hogyan döntötték el feleségével, hogy kastélyszállót indítanak: „2009-ben döntöttünk úgy, hogy egy XVI. századi épületbe fektetünk be, és ekkor egy igazi kalandba csöppentünk. Mivel a feleségem és én közgazdászok vagyunk, egy művészettörténész segítségét kértük, aki az egész úton fogta a kezünket, nélküle katasztrofális dolgokat követtünk volna el, ha a saját fejünk után megyünk. Azt tanácsolom minden jövendőbeli kastélytulajdonosnak, hogy kérjék ők is szakemberek segítségét”.

A Transylvania Trust Alapítvány képviselője, Berki Tímea azt hangsúlyozta, hogy nagy szükség van a közösség bevonására és önkéntesekre ahhoz, hogy épített örökségünket megőrizzük. A bonchidai Bánffy kastélynál minden évben fiatal restaurátoroknak szerveznek tábort, akik az épület bizonyos részeinek konkrét helyreállításán dolgoznak. „A műemlékek restaurálására egyre kevesebb a támogatás, az államnak illeték- és adókedvezményekkel kellene segítenie a kastélytulajdonosokat, illetve nemzeti szintű promoválási stratégiára lenne szükség, a kastélyok ügyét nemzeti fontosságú ügyként kellene kezelnünk” – összegezte.

 A kerekasztal-beszélgetésen szó volt még kultúraoktatásról, pályázati lehetőségekről, illetve az ezekhez kapcsolódó problémákról és lépésekről. Összegzésként, a résztvevők megegyeztek abban, csak akkor lehetnek hosszútávon fenntarthatóak a revitalizált kastélyok, ha szociális és gazdasági szerepet töltenek be.

 A Kastély Erdélyben – stratégiák és fejlesztési modellek projektet az izlandi, liechtensteini és norvég alapok támogatják, Románia Kulturális Minisztériumának Projektmenedzsmenti Osztályán keresztül, a Kulturális és Természeti Örökségek Megőrzése és Felélesztése Program keretében.

Fotók: