Naláczy-kastély, Nalácvád
  • Műemlékvédelmi kód:
  • HD-II-a-A-03369
  • cím:
  • Nalácvád (NĂLAŢVAD), 91. sz.
  • datálás:
  • tulajdonforma:
  • köztulajdon

A jelenlegi kastélyt valószínűleg Teleki György és felesége, malomvízi Kendeffy Ilona építette a 19. sz. második felében, körülötte egy arborétummal. Három gyerekük közül Blanka Nalácon, 1888-ban kötött házasságot fáji Fáy Viktorral, ők voltak a birtok urai a 20, század elején is.

Nalácvád több nemesi család birtokában volt az évszázadok folyamán, közülük a legjelentősebb a Hunyad vármegyei származású Naláczy család volt. A nalácvádi birtok a 19. század derekán, házasság révén került a gr. Teleki család tulajdonába. A jelenlegi kastélyt valószínűleg Teleki György és felesége, malomvízi Kendeffy Ilona építette a 19. század második felében, körülötte egy arborétummal. Három gyerekük közül Blanka Nalácon, 1888-ban kötött házasságot fáji Fáy Viktorral, ők voltak a birtok urai a 20. század elején is. Az első itteni Naláczy-udvarház építése valamikor a 18. század derekán történhetett, amikor egy felhagyott ferences kolostor köveit használták fel az építkezéshez.

Az archív felvételek szerint a kétszintes épületet eredetileg magas manzárdtető fedte, tetőtéri ablakait azonban utóbb lebontották és tetőzetét átalakították. A négyszögletes kastély fő épülettömbjéhez három háromszintes torony csatlakozik. A legkarcsúbb a főhomlokzaton, aszimmetrikusan elhelyezve található, úgy, hogy az attól balra eső rész kéttengelyessé, a jobbra eső háromtengelyessé válik. A hátsó homlokzat két sarkán látható a két zömökebb torony. A központi épület földszinti ablakai dísztelenek, az emeletiek fölött viszont középen ívelt szemöldökpárkányok húzódnak. Eredetileg mindhárom torony barokkos süveggel volt födve, ezeket azonban utólag lebontották, ma már egyszerű sátortető fedi őket. Eltűntek a század elején még meglevő, a főépület tetőtéri ablakai fölött álló tornyocskák is. A kastély mögött található gazdasági épületeken is jelentős beavatkozások történtek a 20. században és nyerték el mai formájukat. 

A kastély kívül és belül is rendkívül romos állapotban van, a faragott kőből készült lépcsők életveszélyessé váltak, a karzatok sincsenek már meg. Egy ideig napköziotthon működött az épületben, innen maradt meg a falakon látható rajzok és falfirkák. Senki sem igényelte vissza, így a hátszegi polgármesteri hivatal tulajdonában van. 2004-ben a környező területet természetvédelmi területté nyilvánították. A legutóbbi tervek szerint az önkormányzat öregotthont szeretne benne létesíteni, de ehhez nyilván egy teljes felújításra szorulna az épület.

 

Hogyan juthat ide?