Az uzoni birtok már a 15. században a Béldiek tulajdona volt, ebben a században udvarházat építtettek rá. Béldi Pál háromszéki főkapitány a Portára menekült, mert a fejedelem elleni összeesküvéssel gyanúsították. A javainak nagy részét Mikes Kelemen háromszéki főkapitány kapta meg 1679-ben a fejedelemtől. Az biztos, hogy a 17. században a Gabonás ház már állt a birtokon, az épület azonban nem őrzött meg egyetlen erre a századra utaló elemet sem. A kúriát így elsősorban a portikusz-szerűen záródó, kiugró, pilléres tornác, a boltozatos termek ívbéllete, a boltfiókok csúcsánál található stukkódíszek vagy a kápolna oldalán található 1755-ös évszám alapján XVIII. századinak ítélték meg.

A kastély kétszintes épület, főhomlokzatát középen egy előreugró, emeleti szintjének oldalain 3-3 boltívvel tagolt tornác hangsúlyozza. Az északi szárny földszintjén három tulipános, stukkódíszes, dongaboltozatos termet találunk. Az emeleti részen voltak egykor a család szobái: a Palota, a Gróf Háza, az Asszony- és a Leányok Háza. Az alsó szintet három bolthajtásos szoba teszi ki, a hozzájuk tartozó árnyékszékkel, illetve az Élés Házzal együtt. Ezek a Kertész Háza, Kádárok Háza és az Alsó Ház. A hátsó homlokzatból kiugró kápolna falán felirat található: IN NOMINE DNIAEDIFICATA AD 1755 Dieb.July. A kastély mellett több gazdasági épület is található, a legjelentősebb az emeletes, kőből épült gabonás.

A kastély államosítás előtti utolsó tulajdonosa gr. Mikes Kelemenné Béldi Emma volt. 1949 után az épületet az állami gazdaság, majd különböző vállalatok használták. A kastélyt a család visszaigényelte, és 2004-ben vissza is kapta.