Az emeleti bejáratához balusztrádos lépcső vezetett a régebbi erődítési gyakorlatnak megfelelően. Árkádos szárnyát, mely egyben a kastély legszebb része volt valószínűleg Bethlen György felesége, Károlyi Klára kezdte építtetni. 1559-ben bővítették, régi részeit átalakították. Saroktornyának egyik rozettás ablakán feltüntetett monogram szerint: (M. B. 1598), fiuk Bethlen Mihály is részt vett az építtetésben. 1675-ben Bethlen Elek emelte erődítéseit. Ő írta meg a Bethlen család első történetét. Itt írta meg Bethlen Farkas is Erdély történetét.

A kastélynak különösen szépek díszesen faragott ablakkeretei és íves ballusztrádos tornácfeljárója is, mely némileg hasonlít a sárospataki Perényi-loggiára. A várkastély jellegét külső megjelenésében és belső részleteiben nagyrészt reneszánsz elemek határozták meg, de fellelhetők régebbről megmaradt középkori részletei is, főként az egykori gótikus várkápolnában.

Végig a Bethlen család birtoka volt, a XX. század elején még lakták, majd a két világháború között elhagyták.

Tulajdonviszony: a Bethlen-család visszakapta az épületet, jelenleg a Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adták ki 50 évre, azzal a feltéttellel, hogy az alapítvány közben fel fogja újítani.