A Brâncoveanu család egyike a legnagyobb havasalföldi bojárcsaládoknak. A Felsőszombatfalván építkező Constantin Brâncoveanu 1688-tól 1714-ben bekövetkezett haláláig állt Havasalföld élén. Uralkodása idején terjedt el a velencei reneszánsz és a bizánci építészet ötvözetéből létrejött új stílus, amelyet róla neveztek el. Felsőszombatfalva fogarasföldi román falu volt, részben Fogaras vára, részben nemesi családok birtokolták. 1654-ben Preda Brâncoveanu bojár vásárolta meg. Tőle később unokája, Constantin Brâncoveanu havasalföldi vajda örökölte, aki a falun kívül kolostort is emeltetett.

A Brâncoveanu család szombatfalvi udvarháza a 18. század végén épült fel egy korábbi, az 1670-es években a fejedelem által épített kastély helyére, amely megrongálódott, ezért dédunokája, Grigore Brâncoveanu lebontatta. Az 1921-es földtörvénynek köszönhetően a kastély a mezőgazdasági minisztériumhoz került, a két világháború közötti időszakban pedig alkotóházként működött. Később raktárként használták, és az állapota ekkor nagyon leromlott, a kastélyt 2006 és 2010 között a polgármesteri hivatal és egy magáncég felújította.

 (Bicsok Zoltán-Orbán Zsolt: Isten segedelmével udvaromat megépítettem - Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Guttenberg Kiadó, 2012)