A fogarasföldi település a 18. század második felére, valószínűleg vásárlás utján került a Brukenthalok tulajdonába. Az első kastélyt feltehetően Samuel von Brukenthal kezdte el építeni a 18. sz. közepén, ezt később unokaöccse, (I.) József alakítatta át a 19. sz. első felében. A kastély masszív építmény, falai egy méternél is magasabbak. Az épület tizenöt tengelyes, a homlokzatokat vakolatdíszek és hosszanti falsávok díszítik. A szimmetrikus, téglalap alaprajzú, kétszintes kastély központi részén mindkét oldalon rizali épült. Ez az épületrész háromszintes és karcsú, barokkos tetővel fedett, első és második emeletes ablakait is ión fejezetes pilaszterek választják el egymástól. A rizalit déli homlokzatán, az első emelet szintjén nagy, nyitott erkély épült. A kastély körüli 1700 hektáros területet Samuel von Brukenthal 99 évre vette bérbe a kincstártól. Helyi legendák szerint a kastély azért lett ilyen pompás és impozáns, hogy a Brukenthalok akár Mária Terézia királynőt is vendégül fogadhassák benne, de semmilyen bizonyíték nincs arra nézve, hogy ez a látogatás valóban megtörtént volna.

A kastélyban 1949-ben tűz ütött ki, de jelentős kár ekkor még nem keletkezett. 1950-ben újrafedték és újrameszelték egyes részeit, feltehetően eltüntetve így a báltermi freskók egy részét. A valószínűleg még a Brukenthalok által létrehozott ménest, amelybe lipicai lovakat tenyésztettek, a román állam 1920-ban újraalapította, 1950 után pedig a ménes adminisztrációs irodái kaptak helyett a kastélyban. Állapota folyamatosan romlott, az 1990-es évek végére pedig használaton kívül került.

2002 óta a Romsilva és a méntelep tulajdona, restaurációját tervezik, hogy a lipicai faj történetét bemutató múzeum működhessen benne, de a felújítás egyelőre nem valósult meg, továbbra is rendkívül romos állapotban található a kastély.

(Bicsok Zoltán-Orbán Zsolt: Isten segedelmével udvaromat megépítettem - Történelmi családok kastélyai Erdélyben. Guttenberg Kiadó, 2012)