Az épülettömbhöz csatlakozó rizalitok, pavilonok és a toronyszerű lépcsőház változatos körvonalat és tömegformát kölcsönöznek az épületnek. A nagy méretű, kétszintes épület udvarból nyíló főbejárata kétosztatú, szegmensíves, ahogy az ablakok egy része is. Az egyenes záródású ablakok fölött úgyszintén szegmensíves, boltozást utánzó szemöldöksávokat alakítottak ki. A meglehetősen szerény épületet nagyrészt vakolatdíszek dekorálják, ezek közül legszembetűnőbb a sarkokat kiemelő armirozás. A kastély talán legérdekesebb részletei a sátortetős torony historizáló, egy- és kétosztatú, félköríves ablakai. 1912 után szinte alig van tudomásunk a kastélyról, ekkor még kivehető, hogy Horváth-Inczédi Ödönné gr. Rhédey Johanna az unokájára, gr. Georg Vetter von der Liliere hagyta a birtokot, ő azonban Ausztriában élt, Erdélyhez nem kötődött, így valószínűleg eladta. 

Az államosítás után általános iskola működött benne, 2011-ben felújításokba kezdtek, elvileg még mindig iskola működik benne.