A Hallerek a tragikus sorsúnak mondott Kendyek után lettek 1616-ban a lónai birtok urai. Hetven évvel később a Hallerek egy diplomáciai botrány következtében vesztették el, mikor is a császár megsértése miatt halálra ítélték Haller Jánost, apja pedig, hogy életét megmentse, Teleki Mihály közbenjárását kérte a fejedelemnél. Hallert felmentették, Teleki Mihály pedig a segítségért cserébe megkapta a lónai uradalmat. Teleki Mihály tizedik gyermeke, a már említett, kastélyépítésbe kezdő Teleki Pál Rákóczi oldalán aktívan részt vett a kuruc szabadságharcban, büntetése pedig az volt a császáriak részéről, hogy felgyújtották az alighogy elkészült kastélyt, melyből így csak a 35 méteres torony maradt meg. Maga a kastélyépület XVIII. századi épületként van számon tartva, bár az átépítéseket is figyelembe véve jelenlegi formája jóval későbbinek mondható, számos újjáépítésen eshetett át.

Gr. Teleki (VI.) Ádám 1935-ben adta el a kastélyt dr. Gyergyay Albert fül-orr-gégész professzornak, ám azt kinézte magának Augustin Prodea liberális párti képviselő, és elérte, hogy az agrártörvényt módosítva egy falusi termelőszövetkezeté legyen a birtok fele, amely aztán eladta neki. Gyergyay 1938-ban végleg lemondott, és eladta Prodeának a megmaradó részt. A legendás hírű Telekiek által alapított mintagazdaságot a rendszerváltás után Alexandru Biris helyi lakos vette meg.