Bíró József megállapítása szerint Erdély egyik legegyénibb alakú barokk kúriájáról van szó, amely a bonchidai kastély hatására született. A tetőzetbe foglalt középrizaliton a hildebrandti pavilon-megoldás jelenik meg, azonban a földszinti szerkezet, a vízszintesen záródó oromfal az ovális ablakokkal elütnek a bécsi építészettől, és helyi megoldásoknak tekinthetőek. A kastély egyéni báját csak fokozza a kőkorlátos, széles terasz s a rokokó homlokzatnak a címermotívumokból formált játékos faragványai, amelyek 1786-ban készültek, és a kolozsvári Anton Schuchbauer szobrász kezét dicsérik.

Az államosítást követően a helyi állami gazdaság irodáinak adott otthont, a rendszerváltás után azonban senki nem igényelte vissza, így állapota egyre romlik.