A Wass család Cegén két kastélyt is építtetett, de mára csak a kisebbik maradt fenn. Wass György, az ifjabbik Wass János fia volt az első, aki megerősítette a család vagyoni helyzetét az ingatlanjait tekintve. Őt 1594-ben a kisebbik kastély területén temették el. A nagyobbik kastélyt Wass György (1658-1705) építtette, aki a Wass László és Teleki Anna gyermeke volt. Ezt a kastélyt a második világháború után teljesen lerombolták. Wass Sámuel (1754-1812) megerősítette a Cegén lévő kisebbik kastélyt és létrehozott két ártézi kutat is ennek udvarán. Ezután a kastély Wass Ádám (1821-1893) tulajdonába került, aki két alkalommal is helyreállította az épületet (1848-ban és 1875-ben). Ádám a kastély környékén levő utak helyreállításához is hozzájárult, előmozdítva egy olyan projektet, melynek során az utakat faburkolattal látták el. Wass György (1878-1925) és Wass Olivér  (1855-1932) halála után, a kastély Wass Albert (1908-1998) tulajdonába került, aki Wass Endre (1886-1975) fia és Wass Béla (1853-) unokája volt.

A ma is meglévő kastélyt, Wass Ádám építette 1769-ben. A kastély erdélyi barokk stílusban volt építve és eredetileg egy földszinti, alagsori részekkel manzárdtetővel és bejárati verandával ellátott épület, két szögletes alaprajzú, elülső pavilon (már nincs meg), egy barokk stílusú, oszlopsorral ellátott könyvtár pavilon (már nincs meg) és egy patkó alakú oszlopsorral díszített falrész alkotta. A kastély az alaprajza szerint téglalap alakú, két alacsony négyzet alakú toronnyal és négy pavilonnal. Egy kis park veszi körül, előtte két ártézi kút található. A kastély épületéből fennmaradt az erdélyi barokk stílusban épített főépület, az alagsor, a földszinti rész és a fedélszék. Nem messze az épülettől található a családi kripta, melyről már 1776 óta vannak említések a családi archívumban.

Az évek során még bővítették a hátulsó homlokzatot. 1946-ban a kolozsvári népgyűlés halálra ítélte Wass Albertet háborűs bűntettek miatt, a kastély pedig az állami mezőgazdasági vállalat székhelye lett.