Gyulay Lajos sokoldalú személyiség volt, családot nem alapított, életét a tudományoknak és a politikának szentelte. Ő javasolta Mikó Imrének az Erdélyi Múzem Egyesület létrehozását, és az ő tervei szerint hozták létre Kolozsváron a botanikus kertet. A kastélyt 1831-1834 között építették egy bizonyos Stuller építész tervei szerint. Ez lett Erdély legnagyobb klasszicista kastélya, és az első kastély, amelyben fürdőszoba is volt. Az öthektáros kastélykertben Erdély leggazdagabb római-kori gyűjteményét és lapidáriumát alakították ki. A kastélyt a forradalom idején a román felkelők feldúlták, könyvtárát szétszórták, az épületen esett károkat 1851-ben sikerült kijavítani, ekkor kapta a kastély a mai formáját.

A főhomlokzatot egy ión fejezetes pilaszterekkel tagolt, árkádos kialakítású, erőteljes koronázópárkánnyal épült középrizalit határozza meg, amelynek monumentalitását tovább fokozza az ahhoz vezető lépcsőfeljáró és a háromszögű orommezőkkel épült sarokrizalitok. A kastély hátsó homlokzatát meghatározó timpanonos sarokrizalitok között elragadó, pilléres-árkádos tornác húzódik, amelyről a hatalmas parkra látni.

A kastély Gyulay halála után több nemesi család tulajdonában is megfordult, míg a Horváth-Tholdy családtól államosították. Ezután tsz-iroda, később kocsma és falusi bolt működött benne. 1988-ban a csendőrség költözött az épületbe. 2007-ben visszakapta Horváth-Tholdy Péter.