A téglaboltozatos pincében másodlagosan elhelyezett faragott, fogazatos, feliratos fa ajtókeret, melyet később hordóformán kivágtak, is ebből az időből származhat. Az udvarházat 1666-ban Apor Lázár özvegye Imecs Judit és három fia: András, Farkas, és János osztotta fel egymás között. Apor János (-1678, br. Apor Péter apja) saját házat épített magának, az udvarház pedig 1679 után Apor István birtokába került. A család hírnevét és felemelkedését megalapozó báró és gróf, erdélyi kincstartó Apor István (1638–1704) a Thököly-dúlást követően az udvarházat 1693-ban késő-reneszánsz stílusban átalakította. Apor István két újabb, boltozott és stukkódíszes szobával és az alattuk lévő két pincehelyiséggel bővíttette az épületet. Ugyancsak neki tulajdonítható a kis reneszánsz erkély építése, melynek párja a Kálnokyak miklósvári kastélyán látható.

A művészettörténeti szempontból legértékesebb termekben, a „Boltban", a „Kis palotában" és a „Nagy palotában" XVII. századi falképek vannak, amelyek egy része viszonylag jó állapotban fennmaradt: a gazdag erdélyi növényornamentika mellett allegorikus figurák, vadászjelenetek, csatajelenetek és egy családi arcképcsarnok is látható. A felbecsülhetetlen értékű, száraz vakolatra festett falképek az egész Kárpát-medence talán legrégebbi és legjobban megmaradt ilyen jellegű képei. Ugyanabból az időszakból származnak az épületben talált kőből faragott reneszánsz kályhalábak is. Szintén arra az időszakra utal az Aporok grófi címerének kőtöredéke: kardot tartó kinyújtott páncélos kar kettős kereszttel. Újabb, nagyobb méretű átalakításokat br. Apor Lázár cs. k. belső tanácsos végzett az épületen, aki az épület birtokba vétele után, 1814-ben kijavíttatta tetőszerkezetét. A régi, nyitott tűzhelyű konyhát véglegesen felszámolta, módosított a szobák nyílásain is. Jelentős átépítésének eredménye a kúria emeletes, klasszicista stílusú kőtornáca. A kastély szomszédságában még két épület található, az egykori gabonás, illetve Apor Péter történetíró szülőháza. Ezen, utóbb átalakított házban élnek ma a család hazatelepedett tagjai.

Tulajdonviszony: az épületet az állam hosszas pereskedés után visszaszolgáltatta az Apor-családnak, akik elkezdték a felújítást.