Mai hírlevelünkben olyan udvarházakat mutatunk be, melyek nemrégiben teljes felújításon estek át vagy a restaurálási munkálatok végső fázisában járnak. Néhány igényesen felújított kúriát magánlakásként használnak, ezek csupán kérésre látogathatók. Több épületet a széles közönség számára is megnyitottak, különböző funkciójú közösségi terek, múzeumok, szálláshelyek, rendezvényközpontok működnek bennük.

A magyarbükkösi Kemény-kúria a 17. században épült, reneszánsz stílusban. Különlegessége, hogy termeiben különböző korszakból származó falképek töredékei láthatók. A legreprezentatívabb falképek a 17. századból származnak és a korra jellemző erdélyi „virágos reneszánsz” motívumait jelenítik meg. Ezeket a képeket egy 1650-es évszámot is megjelenítő festett felirat datálja. Emellett jelentős mértékben fennmaradtak 18. századi barokk, illetve 19. századi klasszicista stílusú falképek is. Az udvarházat 2020 és 2023 között restaurálták, ekkor kerültek felszínre az említett falképek is. Az épületet a 17. századi, késő reneszánsz formájában állították vissza: lőréses falai, zsindellyel fedett teteje, reneszánsz párkányzata és faragott kőablakai idézik régi pompáját. Az épületet magánházként használják.

Olvasson tovább a magyarbükkösi Kemény-kúriáról.

A magyarbükkösi Kemény-kúria

A székelykeresztúri Gyárfás-kúria helyén egy 15. századi épület állt, melynek maradványaira a 17. század elején új épületet emeltek, amit később többször bővítettek és átalakítottak. A kúria építéstörténetét a főbejárat fölött elhelyezett kőtábla összegzi, mely szerint „E ház három izben épült. 1728 – 1746 és 1775-ben. Javittatta Gyárfás Endre 1888-ban.” A felirat alapján feltételezhető, hogy a kúria jelenlegi formájában a Bethlen és Wesselényi család birtoklása idején, a 18. század első felében épült meg, bővítése és modernizálása pedig a Gyárfás család nevéhez köthető. A kúriát egykor kívül és belül is falképek díszítették, melyek erősen töredékes állapotban kerültek felszínre. A kúria jelenleg a helyi tanács tulajdona. 2024 és 2026 között restaurálták. Bár ünnepélyes felavatására 2026. május 24-én került sor, hivatalosan még nem nyitották meg a nagyközönség számára.

Petőfi Sándor a Gyárfás-kúriában töltötte utolsó estéjét, 1849. július 30-án. Székelykeresztúrról indult másnap a fehéregyházi csatába, ahonnan már  soha nem tért haza.

Olvasson tovább a székelykeresztúri Gyárfás-kúriáról.

A székelykeresztúri Gyárfás-kúria (kép: Facebook)

Az aranyosgyéresi Betegh-kúria történetéről kevés adat áll rendelkezésünkre. Az udvarház homlokzatán látható címerek és felirat alapján arra lehet következtetni, hogy sárdi Simén Elek és felesége, Petrichevich-Horváth Teréz építtették 1828-ban. Minden bizonnyal egy már meglévő, régebbi házat bővítettek, ugyanis több erre utaló építészeti elemet tártak fel a nemrégiben végzett restaurálás során. Az épületet később többször átalakították. A 19. századi átalakításnak az eredménye lehet a belső falak sablonnal készült díszítőfestése, mely a feltárási munkálatok során, erősen töredékes állapotban került felszínre két helyiségben. A Betegh család 2013-ban kapta vissza az udvarházat. 2014-ben elvégezték rajta a legsürgősebb állagmegóvási munkálatokat: megjavították a tetőszerkezetet, a tető új héjazatot kapott és megoldották az esővíz szakszerű elvezetését. Az épület teljeskörű felújítása 2020 és 2023 között zajlott. Jelenleg a család magánházként használja, így csupán kérésre, előre egyeztetett időpontokban látogatható.

Olvasson tovább az aranyosgyéresi Betegh-kúriáról.

Az aranyosgyéresi Betegh-kúria

A dálnoki Gaál-kúriát 1844-ben építtette Gaál Miklós és felesége, Imre Julianna. Az építkezésről és a megrendelőkről a kúria északnyugati sarkába beépített kőtábla emlékezik meg. A birtok a 19. század végén került a száldobosi Borbáth család tulajdonába. A Borbáth család leszármazottai 2011-ben eladták a kúriát és a hozzá tartozó birtokot a kolozsvári Közösségért Alapítványnak. Az Alapítvány 2013 és 2014 között felújította és új funkciókkal látta el a főépületet és a környezetében álló melléképületeket. A kúria mellett további két épület tartozik az együtteshez: a felújított és modernizált Csűr, illetve a Gaál Ház, amit korábban a kisasszonyok házaként emlegettek. Az épületekben különböző közösségi tereket és szálláshelyeket alakítottak ki.

A dálnoki Gaál-kúriában töltötte gyermekkorát a 19. század kiemelkedő festőművésze, Barabás Miklós. Ekkor még egy régebbi épület állt a birtokon, melynek alapjaira 1844-ben az új kúriát emelték. Barabás Miklós mindössze néhány hónaposan került Dálnokra, miután édesanyja, Barabás Jánosné Gaál Terézia menekülni kényszerült erőszakos férjétől, így elhagyta annak márkosfalvi házát és apja, Gaál István dálnoki házában keresett menedéket.

Olvasson tovább a dálnoki Gaál-kúriáról.

Az aranyosgyéresi Szentkereszty-Bethlen udvarházat zágoni br. Szentkereszty Zsigmond építtette a 19. század második felében, klasszicista stílusban. Az udvarházat az első világháború után bethleni gr. Bethlen Ödön vásárolta meg, aki feleségével, mezőkövesdi br. Huszár Margittal telepedett le a birtokon. Az épület jelenleg az Aranyosgyéresi Polgármesteri Hivatal tulajdona, 2023-tól felújítás alatt áll. Az épületben kulturális és oktatási központot alakítanak ki, ahol könyvbemutatókat, kiállításokat és kisebb konferenciákat, előadásokat szerveznek majd. Emellett az udvarház néhány terme, korhű berendezésével az 1900-as éveket fogja idézni.

Olvasson tovább az aranyosgyéresi Szentkereszty-Bethlen kúriáról.

Az aranyosgyéresi Szentkereszty-Bethlen kúria