• A ma is álló épületet 1817 körül Mikó Miklós építtette, a fiatfalvi emlékezet szerint: „a nagy éhségkor, négykrajcáros napszámokkal.” Ugyanaz a Mikó Miklós, aki tíz évvel későbben az oltszemi (Kovászna megye) Mikó-kastélyt is felépíttette. Mikó Miklós unokája gróf Mikes Miklós a fiatfalvi kastélyt 1855-ben eladta Zakariás Antal bányavállalkozónak. 220 év után először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de nem lakta. Ábrahámfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája 1866-ban vásárolta meg 40.000 forintért. Az ő leszármazottai örökölték és utóbb vissza is kapták a ma Ugron-kastély néven ismert tulajdont.

     

  • Kövesden valamikor két udvarház állt. 1641-ben a település birtokosa Losonci Bánffy Zsuzsanna (született Sarmasági) pénzszűkében eladta Kövesd várát is tartalmazó birtokát gyerőmonostori Kemény Jánosnak, aki így 1646-ban tovább növelte birtokát.

  • A klasszicista jegyeket viselő kúria eredetileg ötosztatú, bejáratánál a szimmetriatengelyen előreugró, timpanonos, feltehetőleg nyitott tornác állt. Az épületet a XX. század elején felújították, ekkor nyerte el a végleges formáját.

  • A műemlék eklektikus stílusban épült, távol minden településtől, egy hegyoldalban. A vadászlak nyílászáróival és egyéb díszítményeivel egyetemben az építés körülményeit jelző emléktábla eltűnt, ezen azonban olvasható volt, hogy a kastélyt 1891-ben építették a leégett vadászkastély helyén.

  • A mai gyalui várkastély építését a XV. századra teszik, várnagyát 1439-ből származó dokumentum említi először. A várbirtok kezdetben a váradi, majd az erdélyi püspökséghez tartozott. 1556-ban a vár a kamara tulajdonába került.

  • A kastélyt klasszicista stílusban építették, tipikus mezőségi kúria kinézettel látva el. Jelenleg a világosi születésű nagy román író, Ioan Slavici, tárgyait bemutató múzeumnak ad otthont. Emellett ugyancsak a kastély épületében található egy kiállítás, melyet Emil Montia híres zeneszerzőnek szenteltek, aki élete nagy részét Világoson töltötte.

  • Eklektikus stílusú épület a 19. századból. A második világháború után hosszú ideig óvoda működött benne, majd üresen maradt és igen rossz állapotba került. A rendszerváltás után a család visszakapta az ingatlant. 

     

  • A Lovassy-kastély és a majorsági központ Feketebátortól 3–4 km-re, egy szép angolpark közepén áll. A főúri lakot 1901–1912 közötti időszakban építtette Lovassy Ferenc, késői historizáló és szecessziós stílusban. A kastély terveit ifj. Rimanóczy Kálmán készítette.