• A máramarosi sóbányák közül a rónaszékit művelik a legrégibb idők óta. A XV. században az itteni sóaknák Erdély egyik legnevezetesebb családjának, az Apafiaknak a birtokában voltak, akik azért, hogy külső támadások esetén az ott dolgozóknak védelmet kapjanak, ide egy kastélyt építettettek.

  • Szentiványi Gyula a XIX. századbeli Apa település egyik jelentős földbirtokosa. 989 ha földterületen gazdálkodott. Szép, parkkal körülvett hajdani kúriájában az államosítás után iskola működött 2009-ig, amikor új iskolát épített a település. Az örökösök próbálkozásai sikertelenek maradtak, nem sikerült visszaszerezniük az ingatlant, így az jelenleg a település tulajdona. Szociális rendeltetés kialakítására várják a potenciális befektetőket.

  • Száz évvel ezelőtt a Nemeseknek nem csak az előnevükben szereplő Hídvégen, hanem Bodolán is kiterjedt birtokuk volt. Az épületegyüttesből ma már csak gazdasági épületek és az istálló állnak. A barokkos kialakítású istálló, amely viszonylag jobb állapotban van, építészetileg is értékes alkotás.

  • A Kemény család a XVIII. században jelenik meg a településen br. Kemény László (?-1734) révén. Valószínűleg ő, és fia, Farkas építtették az itteni barokk kastélyt. Az utóbbi években a kastély többnyire üresen állt, ezért állapota nagyon leromlott, vakolata számos helyen lepattogzott, falai megrepedeztek, hátsó homlokzata omladozik, teljesen felvette a gaz. A kastély pereskedés tárgyát képezi, ugyanis a református egyház mind ezt, mind az iskola épületét visszaigényelte.  

  • A kastély első ura, Wesselényi Ferenc 1584-ben Báthory István híve és nagyérdemű kamarásaként kapta meg Hadadot és Zsibót, huszonhat faluval és a bárói címmel. Erdély egyik legszebb barokk kastélyának tartott épületet 1778-ban kezdték el építeni. A munkálatok több mint harminc évig tartottak.

  • Főhomlokzatával délies tájolású, átlagosan 80 cm falvastagságú kúria kőből és téglából épült, Zalán délnyugati részén található, a falun áthaladó patak jobb partján lévő teraszos területen.

  • Az építés dátumáról a lakószoba mennyezetének feliratos gerendája tanúskodik. Az épület mellet áll egy sütőház, egy hatalmas csűr és egy kerekes kút is.

  • Az 1848-ban elpusztított Nopcsa-kastély három évtizeden keresztül állt romokban, mígnem 1879-ben új tulajdonosa, bizonyos Lekisch bécsi ügyvéd felújíttatta. A kastély utolsó magánbirtokosa gr. Csernovics Mihály, egy bánsági nemes volt, aki a leírások szerint egzotikus növényekkel töltötte meg annak parkját.