• A település két Fráter-kúriája közül a fiatalabbik 1896-ban épült. Lényegében egy jómódú városi polgárházra emlékeztet, kúria jellegét az eklektikus hangulatú középrizalittal ellátott hattengelyes főhomlokzat kiképzése adja meg.

  • A kastélynak 35 szobája van, amelyekbe nagyon szép csempekályhák kerültek, ezek közül néhány máig fennmaradt. Ami még látható az eredeti berendezésből: a tölgyfapadló és a folyósok kőlemez-borítása – minden egyéb már megsemmisült.

  • A kastély a 19. század második felében angol neogótikus stílusban épült. Egy hatvannégy szobás, kelet-nyugati irányban két főépületszárnyas épület. A kastélyt egy 14 holdas szép dendrológiai park vette körül, amely mára elhanyagolt állapotba jutott. A kastélyban 1931 óta tüdőszanatórium működik.

  • A kastélyt valószínűleg a XIX. század végén építette fel lovag hetei Bakó Ferenc, akitől később megvásárolta Teleki. Eklektikus stílusban épült, az egyenletes épület alaprajza L alakú, 22 és 16 méteres épületszárnyakkal. A kastély legdíszesebb része a hosszabbik szárnyat lezáró főbejárat.

  • Az 1800-as évek elején, 1808-ban indult meg a kastély építése klasszicista stílusban. A környék legnagyobb udvarháza volt egykor ez az elnyújtott alaprajzú, földszintes épület. Az építkezés idején már használaton kívüli, a közelben fekvő, középkori kővár számos épületelemét, így faragott ajtó- és ablakkereteket kibontották és beépítettek az új Csáky-kastélyba.

  • A kastélyt építő fricsi Fekete-család a XVIII. században került a településre, akiknek a XIX. század közepéig volt itt birtoka. A munkálatok megindítása Fekete Sámuel és felesége, bethleni gr. Bethlen Sára megrendelésére kezdődtek meg.

  • Az 1848-ban elpusztított Nopcsa-kastély három évtizeden keresztül állt romokban, mígnem 1879-ben új tulajdonosa, bizonyos Lekisch bécsi ügyvéd felújíttatta. A kastély utolsó magánbirtokosa gr. Csernovics Mihály, egy bánsági nemes volt, aki a leírások szerint egzotikus növényekkel töltötte meg annak parkját.

  • A vár I. Lajos magyar király engedélyével, 1377-ben épült a mellette elhaladó, fontos kereskedelmi út ellenőrzésére és a havasalföldi román vajdák betörései ellen. Fekvéséből adódóan a nehezen bevehető várak közé tartozott.