• A kúria építtetője Végh Józef volt, a tetőcsúcs fém zászlócskáján az 1855-ös évszám olvasható. 1949-ben Végh Máriát és Miklós fiát emelték ki innen. Az 1991-es per útján való visszaszerzéskor a kúria lerombolt állapotban volt.

  • A mai kastély helyén már az 1400-as években állt egy kapubástyával erődített épület, melyet a 17-18. században többször átépítettek. A műemléképület első írásos említése 1629-ből származik, késő reneszánsz eredetéről az emeleti helyiségben feltárt freskómaradványok is tanúskodnak. 1867-ben az egykori udvarházat gr. Mikes Benedek (1819-1878), manzárdszinttel átépítette, akkor kapta az épület mai formáját. 

  • A Hadadon található kúriát a Degenfeld család 2006-ban kapta vissza a román államtól, mivel 1946-ban államosították, s a tulajdonos közcélra szerette volna felhasználni. Ezért 2006 őszén gr. Degenfeld Pál átadta 39 éves koncessziós szerződéssel a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek, hogy töltse meg tartalommal.

  • A kastély a 19. század második felében angol neogótikus stílusban épült. Egy hatvannégy szobás, kelet-nyugati irányban két főépületszárnyas épület. A kastélyt egy 14 holdas szép dendrológiai park vette körül, amely mára elhanyagolt állapotba jutott. A kastélyban 1931 óta tüdőszanatórium működik.

  • A jelenlegi kastélyt valószínűleg Teleki György és felesége, malomvízi Kendeffy Ilona építette a 19. sz. második felében, körülötte egy arborétummal. Három gyerekük közül Blanka Nalácon, 1888-ban kötött házasságot fáji Fáy Viktorral, ők voltak a birtok urai a 20, század elején is.

  • A kúria empire-klasszicista stílusjegyeket hordoz, Damokos Ferenc építtette. Házasodás révén jutott az Eperjessy, majd vásárlás útján a Bartók családhoz.

     

  • A kúriát Dráveczky Gyula építtette 1846-ban, valószínűleg klasszicista stílusban. Az eredetileg kétmenetes épület ma elhagyatottan áll, tetőzete beszakadt.

  • A ma is álló épületet 1817 körül Mikó Miklós építtette, a fiatfalvi emlékezet szerint: „a nagy éhségkor, négykrajcáros napszámokkal.” Ugyanaz a Mikó Miklós, aki tíz évvel későbben az oltszemi (Kovászna megye) Mikó-kastélyt is felépíttette. Mikó Miklós unokája gróf Mikes Miklós a fiatfalvi kastélyt 1855-ben eladta Zakariás Antal bányavállalkozónak. 220 év után először került idegen kézre, amikor már a család kilencedik generációja birtokolta ugyan, de nem lakta. Ábrahámfalvi Ugron János, Udvarhelyszék királybírája 1866-ban vásárolta meg 40.000 forintért. Az ő leszármazottai örökölték és utóbb vissza is kapták a ma Ugron-kastély néven ismert tulajdont.