• A Daniel-kastély építése valószínűleg a XVII. század elején kezdődött, azután hogy 1621-ben Daniel Mihály, Háromszék alkapitánya, Bethlen Gábor fejedelemtől új adományt kapott olaszteleki birtokaira. Az évszázadok során az épület több átalakításon, bővítésen ment keresztül, vegső formáját a XX. század elején nyerte el.

  • Talán soha nem is volt a Bánffyaké, hanem a Vitézeké volt ez is, a Bánffy név pedig amiatt a legenda miatt ragadt rá, amelyet Orbán Balázs így ír le: “Ezen kastélyban akarták 1674-ben Vitéz Gábor fiának keresztelése alkalmával Bánffi Dénest a felültetett székely hadakkal elfogatni, Bánffi lóra kapva, elmenekült ugyan, de sorsát ki nem kerülhette, mert nemsokára Bethlen várában hóhérbárd alatt esett le feje.”

  • Magyarózd ékessége az a kastély, mely a dombtetőn magasodva elsőként ötlik a faluba látogató figyelmébe. A kastély építése bizonytalan eredetű: egyes források szerint Radák István építtette a XVII. század első harmadában, más források szerint Radák (II.) István 1682-ben, vagy Pekry Lőrinc a század végén.

  • A kastély a XIX. században épült, eklektikus stílusban, egy hatalmas park közepén. Szabadon álló, "T" alaprajzú épület. Fénykorában, az uradalmat óriás vadaspark övezte. Építtetője gróf Tisza Kálmán volt, s a birtok az 1900-as évekre a Tisza család központi uradalma lett.

  • A kastély 1602-ben került a Kornisok birtokába, mikor Keresztúri Kristóf leányát, Keresztúri Katát feleségül vette Kornis Boldizsár háromszéki főkapitány. Az utolsó nagy építkezést Kornis Zsigmond rendelte el, így készült el 1720-ra a felvonóhíddal és farkasveremmel kiegészített kaputorony. A kapu fölött még látható a gróf egyszarvús-címeres emléktáblája és az építés éve.

  • A műemlék eklektikus stílusban épült, távol minden településtől, egy hegyoldalban. A vadászlak nyílászáróival és egyéb díszítményeivel egyetemben az építés körülményeit jelző emléktábla eltűnt, ezen azonban olvasható volt, hogy a kastélyt 1891-ben építették a leégett vadászkastély helyén.

  • A Marosvásárhelyről Segesvárra vezető műúton, a várost elhagyva, bal kéz felől tűnik fel az újklasszikus homlokzatú, rendkívül elhanyagolt kastély és a kastélyhoz tartozó néhány gazdasági épület. Mindezek ma kopár környezetben állnak, pedig valamikor 120 kataszteri hold nagyságú liget övezte.

  • A csicsókeresztúri Torma udvarház esetében abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az épület építéstörténetének fontosabb csomópontjait a feliratos emlékek és az épület szerkezeti jellegzetességei alapján is felvázolhatjuk. Az udvarház első építési korszakát jelöli az 1593-as ajtószemöldök. Ezt Torma Kristóf építtette, miután egy évtizeddel korábban testvérével megosztozott a családi birtokon.