• A falu központjában, a főút mentén, a református templomhoz közel található, és igen eklektikus épületté alakult a különböző korokban történő átépítésével. Az udvarházat a XVII. században építtette a Lázár család, végleges formáját a XX. században nyerte el.

  • Körösgégény ma is jó állapotban lévő kastélyát 1860-ban Zichy Domokos rozsnyói, majd veszprémi püspök építette, miután az 1849-ben kivégzett Jenő testvére elvesztése miatti fájdalom és a politikai helyzet tisztségének feladására és Erdélybe költözésre késztette. 1879-ben halt meg.

  • A Nagyvárad–Belényes főúton, a robogányi letérőtől balra, a Vida-patak völgyében fekvő település első okleveles említése 1508-ból származik Kosdanfalwa néven, a Telegdi família részére adott királyi új adománylevélben. A kúriát Dobsa Lajos színmű- és novellaíró a 19. század második felében építtette, romantikus stílusban. Ma I–VIII. osztályos iskola működik az épületben. 

  • Magyarnagyzsomborban a legkorábbi nemesi lakhelyről 1533-ból vannak adatok, ekkor Sombori János az apai örökségből származó részét adta el testvérének, Sombori Mihálynak. A családnak azonban az évszázadok során mindig lehetett itt udvarháza, ugyanis folyamatosan lakott itt a család egy, vagy több ágából valaki.

  • A leromlott kastély, a cseládlakások és a gazdasági épület egy közel háromhektáros dendrológiai park közepén fekszik – a kastélypark létesítése valószínűleg inkább Benedikty Lajos nevéhez köthető, akinek természet iránti rajongása közismert volt. A kert értékét az egzotikus cserjék és fafélék adják, de volt benne egy bambuszültetvény is.

  • A 19. század végén építtette a Bartsch család. A második világháború után államosították. Az épületben egészségügyi központ működött, majd szülőotthon. 1990 után az épületet visszaigényelték. Napjainkban egy Filadelfia nevű, öregek otthona működik benne. Az épület állaga jónak mondható, a folyamatos karbantartásnak köszönhetően. 

  • A Kálnoky családot először 1588-ban említették miklósvári birtokosként, a későbbiekben ott alakult ki a család egyik birtokközpontja. Régészeti ásatások bizonyítják, hogy a mai kastély építése előtt a családnak már volt egy udvarháza. A kastélyt egy XIX. századi eredetű hatalmas angolkert övezte, amelyből mára csupán néhány, a vidéken ritkábbnak mondható fafajta maradt meg. 

  • A kastély építését 1769-ben kezdte el Teleki Sámuel. Az északi szárny 1769–1770 között épült, a déli szárny munkálatai 1773-ban kezdődtek el. Az építőtelepet a keresett marosvásárhelyi német kőművespallér, Schmidt Pál vezette. Az északi szárny mögött elhelyezkedő melléképületek az ezt követő évtizedekben épültek, a nagyméretű, eredetileg U alaprajzú, gazdasági funkciójú épületet Johann Hoffmann kőművespallér építette 1781–1782 között (napjainkban csak a főúttal párhuzamos, bástyaszerű tömbben végződő része áll).