Az enyhén lejtős terepre kőből és téglából építették, 60 cm a falvastagsága és kétszintes. Pinceszintje alig mélyül a földszint alá. A déli homlokzat előtt tömzsi oszlopokon nyugvó, boltívsoros tornác fut végig. A tornácot valószínűleg a 19. században toldották az épülethez, de később újabb változásokon esett át.

A kúria területét a Basa család a Cseh családtól szerezte meg a 16. században. Basa Tamás kőépületet emelt rá, amelyet a falubeliek a török templomnak neveztek el. Sinkovits Ottó a 19. század végén – a 20. század elején korszerűsítette az épületet, és a faluban mintagazdaságot hozott létre. 

A település látványossága az 1834-ben klasszicista stílusban épült kastély, amely egykori tulajdonosa, báró Solymossy László után Solymossy-kastélyként él a köztudatban. Az épületet egy hat hektáros park, arborétum veszi körül. Sajnos az épület nem látogatható, ugyanis abban pszichiátria működik, Arad egész területéről érkeznek ide mentális betegségekben szenvedők.

Magyarnagyzsomborban a legkorábbi nemesi lakhelyről 1533-ból vannak adatok, ekkor Sombori János az apai örökségből származó részét adta el testvérének, Sombori Mihálynak. A családnak azonban az évszázadok során mindig lehetett itt udvarháza, ugyanis folyamatosan lakott itt a család egy, vagy több ágából valaki.

Marosvásárhelytől 27 km-re Segesvár irányában áll. A falu közigazgatásilag Balavásárhoz tartozik. A Somsics-kastély jobb oldalon, a dombtetőn áll, ahová a falu bejárata előtt felkanyarodó köves út vezet. A birtok a rendszerváltás után a Kendi Társulás tulajdonába került, mely ezelőtt öt évvel bekövetkező felbomlásáig használta az ingatlant.

A Stubenberg-kastély története egészen a 15. századig, a Zólyomi családig nyúlik vissza, akik itt hozták létre állandó lakhelyüket. A mai kastély egy része ekkor épülhetett, talán egy korábbi erősség helyén. Irányításukkal a megye legnagyobb uradalma alakult ki, melyet székelyhídi központjukból irányítottak.

A várat a délnyugati saroktorony kopott felirata tanulsága szerint Sükösd György mezei kapitány építette egy kolostor helyén, annak köveiből A. D. 1624. május 9-én. I. Apaffi Mihály idejében Budai Péter birtoka volt.

Zápolya János király (1526–1540) uralkodásának utolsó éveiben, 1539 táján kezdődött el Szamosújvár várának építése az ő rendeléséből és kincstartója, Martinuzzi Fráter György († 1551) irányítása alatt. A modern hadiépítészet elvei alapján erődített vár szerepe az ellenség (elsősorban a Habsburg-párti csapatoknak) a Szamos völgyében, Kolozsvár fele való előrehaladásának a meggátolása volt, ugyanakkor egy reprezentatív és biztonságos rezidencia szerepét is be kellett töltenie.

A Székely család ősi birtokközpontját a település központi részén, az Olt baloldali teraszán találjuk. A gazdaság 17-18. században élte virágkorát. Az épület mai, eklektikus megjelenése valószínűleg a 19. század második felére datálható átépítés eredménye.

Egy négyhektáros belsőség központi részén áll a Szent-Iványi család egykori kúriája. Az államosítás előtti utolsó tulajdonosa Szent-Iványi Gábor volt, utána helyi néptanács székelt benne, majd zöldség- és gyümölcslerakatként használták. Mai tulajdonosai, Kelemen Mihály és Gizella kívül-belül felújították az épületet, ami már romos állapotban volt.

Szentiványi Gyula a XIX. századbeli Apa település egyik jelentős földbirtokosa. 989 ha földterületen gazdálkodott. Szép, parkkal körülvett hajdani kúriájában az államosítás után iskola működött 2009-ig, amikor új iskolát épített a település. Az örökösök próbálkozásai sikertelenek maradtak, nem sikerült visszaszerezniük az ingatlant, így az jelenleg a település tulajdona. Szociális rendeltetés kialakítására várják a potenciális befektetőket.

A Szentkereszty-Bethlen kúriát Szentkereszty (II.) Zsigmond (1817-1891) építtette a 19. század második felében. Szentkereszty báró a kastély körül szép parkot és mesterséges tavat alakíttatott ki, a tavat csatorna kötötte össze a Paget-udvarház kertjében levő tóval. A kastélyba az államosítás után elemi iskola költözött, ma a Pavel Dan Elméleti Líceum könyvtára működik benne.

A kastély legjelentősebb tulajdonosa br. Szentkereszty György (1840-1932) volt, aki 1891-1898 között Hunyad vármegye főispáni tisztségét látta el, majd vajdahunyadi, később dévai országgyűlési képviselő lett.

A 19. század első felében a birtok és a kastély a vargyasi Daniel Elek tulajdonát képezte. 1840-ben Kálnoky György és neje Haller Anna vásárolta meg. 1847-ben a kastély a Szentkereszty család tulajdonába került az özvegyen maradt Haller Anna Szentkereszty Zsigmond házassága révén. 1870-ben Szentkereszty Zsigmond és Haller Anna a kastélyt újjáépíttették és kastélyparkot létesítettek.

Az épületet a Szunyogh-család építtette a 19. század második felében, eklektikus stílusban. 1910-től, Fráter Emma révén, a Fráter családé, 1923-ban Lovas Adalbert tulajdona, végül 1925-ben Fuchs Paul és felesége vásárolta meg a hozzá tartozó birtokkal együtt. Ma orvosi- és fogászati rendelő, valamint szolgálati lakás működik benne. A kúriát arborétum veszi körül.

Jelenleg a kastély Bihar Megye Tanácsa tulajdonában van és fogyatékos gyerekek felzárkóztatását célzó oktatási központként működik.